Óvják a Kárpátokat

Életbe lépett szerdán a Kárpátok növény- és állatvilágának védelméről szóló nemzetközi egyezmény, amelynek célja, hogy egyensúlyt teremtsen a gazdaság és a környezetvédelem igényei között. A megállapodást hét ország írta alá, Magyarország negyedikként ratifikálta.

Hazánk is ratifikálta a Kárpátok természetvédelméről szóló nemzetközi egyezményt, amely szerda óta hatályos – jelentette be tegnap Oslóban az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) szóvivője. Az ésszerű erdőgazdálkodást, valamint a Kárpátok hegyeiben élő különleges növény- és állatfajok védelmét szolgáló, az ENSZ égisze alatt született megállapodást még 2003-ban írta alá a régió hét országa: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország, Románia, valamint Szerbia-Montenegró. Az első négy állam – negyedikként Magyarország – már ratifikálta az egyezményt, így az annak ellenére is érvényes, hogy Lengyelország, Románia és Szerbia-Montenegró még nem tette belső jogrendjének részévé. Az aláírók ugyanis két éve abban állapodtak meg, hogy az egyezmény hatályossá válik, ha a hét ország közül legalább négy ratifikálja – írta a Reuters.
*
A UNEP szóvivője hangsúlyozta: a Kárpátok Európa legnagyobb őserdeje, amely menedéket nyújt a barnamedvéknek, a bölényeknek, a hiúzoknak és a farkasoknak, valamint kétszáz olyan növénynek, amely csak itt fellelhető. Az egyezmény célja az, hogy védelmet nyújtson a páratlan élővilágnak, és megőrizze a régióban élő tizennyolcmillió ember kulturális örökségét, a csodálatos szépségű tájat. A megállapodás rendelkezései ezért figyelembe veszik az erdőgazdálkodáshoz, a bányászathoz és a turizmushoz fűződő fontos érdekeket, ezek azonban nem érvényesíthetők a környezet kárára.
A Kárpátok védelméről szóló egyezmény körvonalai 2002-ben rajzolódtak ki. Abban az évben, amelyet az ENSZ a hegyek nemzetközi évének nyilvánított. Klaus Toepfer, a UNEP igazgatója, aki kulcsszerepet játszott a megállapodás tető alá hozásában, most arra ösztönözte a ratifikálással még adós három országot, iktassa törvénybe az egyezményt olyan gyorsan, amennyire csak lehetséges. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a régió bővelkedik természeti kincsekben, az itt élők sok helyütt szükségtelenül kimerítik a természeti erőforrásokat, pusztítják erdeiket, mértéktelen vadászatot engednek, és szennyezik a környezetet. Az igazgató szerint az egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásával helyreállhatna az egyensúly a gazdaság és a környezet érdekei között. A megállapodás részesei idén júniusban tartják meg első találkozójukat, ahol elfogadják közös munkaprogramjukat.
A Kárpátok védelméről szóló egyezményhez hasonló készülhet Európában a balkáni országok, Ázsiában a Kaukázus és a Himalája, Dél-Amerikában pedig az Andok országai számára. Mind a négy régió államai érdeklődtek a UNEP-nél, és azt kérték, osszák meg velük a kárpáti egyezmény tapasztalatait.