A nyolcvanas évek végén 3600 mozi működött az országban, többségükben kis vetítőtermek, amelyek már akkor sem a nézőikből, hanem a moziüzemi vállalatok állami támogatásából éltek. Bizonyítja ezt, hogy 1991-re a számuk nagy hirtelen ezerre apadt, az új tulajdonosok – az önkormányzatok vagy vállalkozók – hamar belátták, hogy nem érdemes költeni a lerobbant épületre, a szakadt vászonra, mert nem hozza meg a hasznot a befektetés. A folyamat, ha a számokat nézzük, a mai napig folytatódik, a hazai mozipiacon azonban időközben nagy változások történtek. Bár a vetítőtermek száma a kis községi mozik bezárása miatt 2004-ben 530-ra csökkent, a színvonal sokat javult. Az időközben megnyílt mini- és multiplexek már kiváló hang- és képminőséget kínálnak, recsegő székek helyett foteleket. A minőséget meg kell fizetni. Egy nassolással kiegészített mozilátogatás alkalmanként két–háromezer forint, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak naponta vagy hetente.
A multiplex nyolc- vagy annál több termes mozi, melyben közönségfilmeket vetítenek olyan kényelmi szolgáltatásokkal, amelyeket az otthoni filmezés nem tud nyújtani. Míg nyugaton önálló filmcentrumokat építettek, nálunk a multiplexeket bevásárlóközpontokban nyitották meg, magyarázza Reichenberger János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának szakmai tanácsadója, filmreferense. A bevásárlóközpontba telepített mozi folyamatos veszélyben élő vállalkozás, amelyet, ha üzemeltetője nem elégedett a nyereségével, bármikor cipőbolttá vagy divatáruüzletté alakíthat. Valószínűleg az lesz az óbudai Új Udvar sorsa is. A hazai multiplexfelfutás a kilencvenes évek közepén kezdődött, bár már akkor sokan figyelmeztettek arra, hogy hamarosan túlkínálat lesz a piacon. A hatszáz körüli hazai vetítőterem közül kétszáz multiplexekben üzemelt, és a bevétel, illetve a nézőszám nyolcvan–nyolcvanöt százalékát termelte korábban. Megjelentek Magyarországon is a nemzetközi mozivállalkozók, és a globális nyereségbe belefért, ha valamelyik mozi gyengébben teljesített vagy veszteséget termelt. A baj akkor jelentkezett, amikor kiderült, hogy a mozi népszerűségének hanyatlása világtendencia, a nézők száma az évek során mindenhol húsz–negyven százalékkal csökkent, a közönségfilmek nemhogy nem termelnek nyereséget, de még a gyártási költségeiket sem hozzák be.
A szakemberek megegyeznek abban, hogy a viszszaesés oka a filmek túlkínálata, valamint hogy túl sok a gyenge vagy közepes film, amelyre már nem érdemes rákölteni a Magyarországon ezer forintot, nyugaton tíz eurót is elérő jegyárat. Okosabb megvárni a DVD-t, melyet szerencsés esetben kis idő után egyetlen mozijegy áráért megvehetünk. Reichenberger János szerint a forgalmazók is okai a rossz nézettségi eredményeknek. A nagy sikerfilmek ugyanis kioltják egymást, ha egy időben kerülnek a mozikba. Erősen rontja a boltot, hogy lopják a filmeket, és ma már jellemzően nem a moziban, vetítés közben rögzítik videóra, mint néhány éve még szokásban volt. A lopott filmek az internetről könnyedén és jó minőségben otthon is letölthetők, kockázat sincs vele.
A magyar mozivilág legújabb krimije az Üvegtigris 2-höz kapcsolódik. A film DVD-je már a bemutató előtt megjelent a feketepiacon. A lopási ügyet jelenleg a rendőrség vizsgálja. A tettes, ha megtalálják, két évig terjedő börtönbüntetést kaphat. Kovács Gábor, a gyártó Filmpartner produkciós iroda vezetője azt mondja, amikor megtudták, hogy kikerült a kópia, azt hitték, nagy baj lesz. A filmet és egyáltalán a magyar filmeket azonban a nézők részéről rokonszenv övezi, ezért szertefoszlott az aggályuk. A legelső vetítési napon az Üvegtigris 2 meg is döntötte minden hazai film rekordját, több mint húszezren váltottak rá jegyet. A DVD-k értékesítésekor azonban bizonyosan érezhető lesz a veszteség, a kalózpéldányokat ugyanis ma nyolcszáz és ezer forint között kínálják a feketepiacon. Az Üvegtigris karrierje egyébként is rendhagyó. Az első rész a moziban nem aratott kiemelkedő sikert, 140 ezren váltottak rá jegyet. Ennél jóval nagyobb rekordokat is produkált magyar film az utóbbi években, a csúcsot a Valami Amerika tartja 529 ezer nézővel.
*
Folytatás a 25. oldalról
A meglepetést az Üvegtigris DVD-forgalmazása okozta, az eladott negyvenezer darab a második legjobb eredmény a piacon. Időközben ugyanis kultuszfilmmé vált. (Kultuszfilm az, amit idéznek, magyarázza Kovács Gábor.)
A magyar film sikere azonban akkor sem húzhatja ki a kátyúból a forgalmazókat, ha azok egyre szívesebben fogadják be hálózatukba a hazai alkotásokat. Ha még korai volna is a multiplexek és az általuk képviselt kereskedői attitűd haldoklásáról vagy kimúlásáról beszélni, a válságjelek már nyilvánvalóak. Még az óbudai Új Udvar bezárása előtt történt, hogy a Budapest Film eladta a Mammut bevásárlóközpontban működő mozitermeit, hogy a bevételt artmozihálózatának fejlesztésére fordítsa. Fontolgatja az InterCom is, hogy visszavonul a moziüzemeltetési piacról, pontosabban, amint azt a cég lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában megfogalmazza: átalakítja üzleti stratégiáját. Az InterCom Rt.-t 1989-ben alapították, azóta az egyik legnagyobb film-, video- és DVD-forgalmazóvá, valamint moziüzemeltetővé vált Magyarországon. A társaság kizárólagos magyarországi forgalmazója a Twentieth Century Fox, a Warner Bross és a Columbia Pictures filmjeinek. Budapesten négy helyszínen (a Duna Plazában, a Lurdy Házban, az Óbuda Eurocenterben és a Pólus Centerben), vidéken pedig öt városban (Kecskeméten, Nyíregyházán, Miskolcon, Kaposváron és Nagykanizsán) üzemeltet Hollywood Multiplex mozikat. Hozzájuk tartozik a budapesti Kossuth mozi is. Tavaly a multiplexekben 3,9 millió jegyet adtak el. A mozik jelenleg az InterCom 8,6 milliárd forintos összbevételének több mint a felét hozzák, ám, olvashatjuk a nyilatkozatban, „az InterCom megvizsgálja a Hollywood Multiplex lánc kilenc egysége legelőnyösebb hasznosításának lehetőségeit. Amikor nemrégiben a Budapest Film áruba bocsátotta a Mammut bevásárlóközpontban működő két multiplexet, az InterCom is a lehetséges vevők között volt. Az ár, amiért végül az új tulajdonos megvásárolta a mammutbeli mozit, azt jelezte a cég vezetőinek, hogy a modern, többtermes mozik a jelen üzleti környezetben nem feltétlen az üzemeltetés során hozzák a legnagyobb hasznot. A cég újrastrukturálásának lehetséges útjai között egyaránt szerepel a részlegek szétválasztása, regionális együttműködések kialakítása vagy akár a multiplexek harmadik partnernek való értékesítése is.”
Ismerjük el, nem hangzik valami biztatóan a nyilatkozat azok fülének, akik a multiplexek és a hazai mozi jövője iránt aggódnak. Reichenberger János szerint még van útja a kibontakozásnak, vissza kell térni a látványossághoz, olyat kell mutatni a nézőnek, amilyet otthon nem láthat. Spielberg hárommilliárd dollárt szán a háromdimenziós digitális technikára. Ma valóban a szuperprodukciók élnek csak meg, a közepes filmek megbuknak.
A tapasztalatok szerint azok a multiplexek sikeresebbek, amelyeket a városba, nem azon kívülre építettek. Szegeden a városszéli bevásárlóközpontban található mozi helyett a fiatalok inkább a belvárosit kedvelik, Debrecen központjában jól megy a multiplex, de talpon tudott maradni minőségi kínálatával a régi Apolló mozi is. Miskolcon egymástól száz méterre két plaza is áll, aligha tesznek jót egymásnak, ám ezek mellett is életben maradt a Kossuth mozi. Speciális helyzetben vannak a soktermes mozicsodákhoz képest azok a hagyományos filmszínházak, amelyeknek az évek során sikerült alkalmazkodniuk a helyi igényekhez. A Budapest Film még a kilencvenes évek elején építette ki a fővárosban artmozihálózatát, ezzel mentőövet dobott sok kisebb, korábban fontos és sikeres filmszínháznak. A működéshez nyújtott támogatás, az olcsóbb, ám minőségi filmkínálat tette lehetővé, hogy ne sorvadjon el teljesen a multiplexlázban a régi mozistruktúra, melyre a jelek szerint egyre nagyobb igény van. S ez nem feltétlenül a retródivat hozadéka.
Vidéken a kilencvenes években csak elvétve, a nagyvárosokban működtek művészmozik, a 2002-ben indult állami pályázati-támogatási rendszer azonban érezhető fellendülést hozott. Negyvenhat regisztrált artmozi működik hatvanhét teremmel az országban. Ezenkívül még húsz, úgynevezett hagyományos kereskedelmi mozi kap támogatást alkalmankénti művészfilmvetítésre. A legfontosabb Reichenberger János szerint, hogy szinte eltűntek a technikai színvonalkülönbségek a multiplexek és a kisebb mozik között. Sárospatakon például nemrégiben csodálatos artmozit avattak fel a művelődési házban. A teremben évekig diszkó üzemelt. A kulturális kormányzat másfél milliárd forintot ígért, végül eddig egymilliárdot folyósított az artmozik műszaki felújítására, a Magyar Mozgókép Közalapítvány pedig 2002 óta évente körülbelül 400 millió forintot fordít a mozgóképtörvényben előírt normatív működési támogatásra, mely igényelhető vetítésekre, programokra és technikai fejlesztésre is. Mindennek köszönhetően tavaly egyetlen artmozi sem zárt be. Sőt a támogatási rendszer arra ösztönzi a mozisokat, hogy ebben az irányban keressék a továbblépés lehetőségét.
– Magyarországon lényegét tekintve szétvált a tömeg- és a művészfilm forgalmazása – mondja Port Ferenc, az Artmozi-egyesület elnöke, a Budapest Film Kft. ügyvezető igazgatója. – Az artmozihálózat a teljes forgalomnak tavaly már tizenkét-tizenhárom százalékát adta, e mozik látogatottsága az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt. Miközben tavaly a multiplexekben átlagosan tizenkét százalékkal esett vissza a forgalom, a művészfilmeket vetítő mozikban csupán néhány százalékos volt a csökkenés. Sőt az elmúlt évtizedben határozott emelkedés látszott, a nézőszám az évi 740 ezerről 920 ezerre nőtt. A támogatási rendszer a vidéket részesítette előnyben, oda jutott a pénz nyolcvan százaléka, így két év alatt gyakorlatilag megduplázódott a vidéki artmozik száma. A feketekereskedelem előretörése, a kópiák illegális másolása a művészfilmeket kevésbé érinti, ezek az alkotások ugyanis nem kurrens termékek a piacon.
Készültek felmérések arról is, kik látogatják a művészmozikat. Mint Port Ferenctől megtudtuk, két filmszínházukban készítenek rendszeresen felmérést. A Művész moziba elsősorban az avantgárd irányzatokra is nyitott, 18 és 30 közötti értelmiségiek járnak, a Puskin pedig a negyven körüli, diplomás vagy vállalkozó polgári liberális értelmiség kedvelt helye, de a nyugdíjasok is szívesen választják. A nézők hetven százaléka egyedülálló felnőtt, divatos szóval szingli. A művészmozikba olyanok járnak, akik nem igénylik a pattogatott kukoricát, viszont a film végén elolvassák a stáblistát. A mozik vezetői pedig akkor végzik jól a dolgukat, mondja Port, ha folyamatos kapcsolatban vannak a nézőikkel, ismerik és kiszolgálják az igényeiket. A törzsközönség folyamatosan megújul, hiszen a családalapítás után már kevesebb idő jut mozira, viszont az egyetemisták közül jön az utánpótlás. Az állami támogatás mentőöve nélkül azonban Port Ferenc szerint a művészmoziknak nem lenne esélyük a megmaradásra.
Aggodalomra nincs ok, véli Reichenberger János, jó úton járunk. A piac majd eldönti, miből mennyit igényel. Nem kell attól tartani, hogy előbb-utóbb minden multiplex lehúzza a redőnyt, de nem fenyeget az a „veszély” sem, hogy tömeges lesz az igény a művészfilmekre. A legnehezebb helyzetben már ma is a kisebb, húszezer lélekszám alatti településeken működő hagyományos mozik vannak, tőlük valószínűleg végleg el kell majd búcsúznunk. Helyettük marad a házimozi.
Év Mozik száma Nézőszám (ezer fő) Jegybevétel (ezer Ft)
1994 595 15 912 2 147 771
1995 597 14 040 2 310 458
1996 558 13 291 2 884 515
1997 594 16 572 4 728 856
1998 628 14 578 5 302 305
1999 604 14 421 6 553 310
2000 564 14 294 7 686 710
2001 622 15 704 9 988 385
2002 605 15 278 11 024 823
2003 580 13 654 10 240 488
2004 531 13 604 10 863 255
2005 11 503 9 296 090
2005 magyar film 1 248 704 286
origo.hu
Kocsis Máté: Az európai vitákban is támasztékot ad a kormánynak a Voks 2025
