A kanadai védelmi minisztérium és a magyar szaktárca között még az előző kormányzati ciklusban jött létre megállapodás a NATO Flying Training In Canada (NFTC) programban való részvételünkről, ez alapján 17 évig évente hét-nyolc hallgatót és összesen hét oktató repülőgép-vezetőt kellene kiküldenünk Kanadába. Tavaly azonban vizsgálatot rendeltek el a HM-ben, mert 2004-ben és 2005-ben még ezt a létszámot sem sikerült feltöltenünk, de a lemorzsolódott hallgatók után is fizetnie kell a magyar államnak. A repülőgépvezető-jelöltek közül több alkalmatlannak bizonyult, de néhányan félbe is szakították tanulmányaikat. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt két évben 563 millió forint teljesítés nélküli kifizetés történt. Több száz millió forintot fizettek ki azért is, mert az oktatópilóta-létszámot sem tudták megfelelően feltölteni.
*
Az is előfordult, hogy a pilóta abbahagyta a kanadai képzést, és a helyét egy dán hajózó foglalta el, így Magyarország költségén képeztek olyan személyt, aki nem szolgál majd a Magyar Honvédségnél.
Az ügy kivizsgálására alakult bizottság megállapította, hogy a veszteség többek között a toborzás és a hazai képzés hiányosságaira vezethető vissza. A magyar pilóták ugyanis kevés óraszámot repülhetnek Magyarországon évente, ezért nem képesek teljesíteni a kanadai oktatóképzés bizonyos követelményeit, és nem működik megfelelően a jelöltek kiválogatása sem. A bizottság szerint nem pozitív a hajózók hozzáállása sem a külföldi képzéshez, mert annak ellenére, hogy a MiG–29-es típuson hadra foghatók, illetve nagy tapasztalattal rendelkeznek, az átképzési fázis időtartamára hallgatói besorolás szerint állapítják meg külföldi járandóságaikat. Ezenkívül a repülőgép-vezetők a rendkívül intenzív repülés ellenére sem kapták meg az itthoni körülmények között a repüléssel együtt járó egyéb juttatásaikat, például a repülési pótlékot vagy az étkezési hozzájárulást. Emiatt csak kevesen jelentkeztek a külföldi képzésre, és nem alakult ki verseny a beosztásért.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az MTI-nek a múlt héten azt nyilatkozta: a vizsgálat során kiderült, hogy az előző kormányzati ciklus végén olyan keretszámra szerződött a magyar és a kanadai hadsereg, amely négyezrednyi vadászpilóta képzéséhez lenne elegendő, pedig már akkor lehetett tudni, hogy csak 14 vadászrepülőgépet vásárol majd Magyarország. Az évente 2-2,5 milliárd forintba kerülő képzés 17 évre szól, és minden esztendőben nyolc pilóta kiképzését teszi lehetővé, azonban módosítási lehetőség nem szerepel benne. Juhász Ferenc szerint tavaly már voltak gondjaik, egészségi problémák és bukás miatt is hazaküldtek hallgatókat Kanadából. Simicskó István, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke az MTI érdeklődésére közölte, hogy valóban az előző kormányzati ciklusban született a szóban forgó szerződés, ami jó, hiszen jóval olcsóbban tudják így megoldani a pilóták felkészítését, mintha itthon teremtenék meg kiképzésük lehetőségeit. Mint mondta, nem tekinthető túl nagy létszámnak 17 év alatt 136 pilóta kiképzése, hiszen számolni kell a fluktuációval is.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
