Reformokat szorgalmaz az MNB elnöke

Nehéz év lesz 2006 a monetáris politika számára: az infláció ugyan továbbra is igen kedvezően alakul, s az év egészét tekintve 2 százalék alatt marad, ám az államháztartás helyzete tarthatatlan, és azt sem lehet tudni, hogy az immár elodázhatatlan reformok mikor indulnak, és milyen hatásokat váltanak ki – nyilatkozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott interjújában. Járai Zsigmond aláhúzta: az egyik legfőbb gond az, hogy a 2006-os költségvetésben nyoma sincs a reformlépéseknek, noha a hazai közgazdász-társadalom többsége, jobbról és balról is, azt vallja, hogy nem halogatható tovább az államháztartás rendbetétele. A jegybank aggályosnak tartja az idei folyamatokat, s ha semmi sem változik, akár a 8-9 százalékot is elérheti az államháztartás uniós metodika szerint számított deficitje a bruttó hazai termékhez képest, így pedig nemhogy közelebb, hanem távolabb kerül az ország az euró bevezetésétől. A jegybankelnök kiemelte, hogy az egyik legnagyobb gondot a tartós ikerdeficit, azaz az államháztartási hiány, illetve a folyó fizetési mérleg deficitjének magas szintje jelenti. A külföldi befektetők a kockázatok ellenére hajlandók voltak Magyarországot finanszírozni, de ezért magas, 3-4 százalékos kamatfelárat fizetünk számukra – mondta Járai.
Az MNB elnöke szerint 2006-ban az államháztartási reform elkezdésére lehetőséget adna egy pótköltségvetés. Az EU pénzügyminisztereinek tanácsa is elégedetlenségét fejezte ki az államháztartás állapotával kapcsolatban, ez pedig határozottabb fellépésre kell hogy sarkallja a kormányzatot – összegzett az MNB elnöke.