Bár idén az érettségi váltja ki a felvételit is, mindkét vizsgára külön kell jelentkezni, az adatlapok leadási határideje február 15. A középszintű érettségi központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és részben belső értékelésű vizsga. Ez azt jelenti, hogy az írásbeli feladatlap és a javítási útmutató valamennyi tárgyból központilag készül, de a javítás és az értékelés – részletes útmutatók alapján – az iskola feladata. Általában a tanuló saját tanára javít és értékel. A szóbeli vizsgára a konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze, és a pontozást is maguk végzik. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskola tanáraitól, a vizsgát az erre központilag kijelölt intézményekben írják a diákok. Az írásbeli vizsgadolgozatokat nem a diák tanárai, hanem az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) független szakértői javítják és értékelik. A szóbeli vizsga tantárgyi bizottság előtt zajlik.
A diák teljesítményét nem pontszámban, hanem százalékértékben számolják ki, és ezeket alakítják át érettségi osztályzattá, illetve később felvételi pontokká. A százalékok és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalék emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten. Míg például emelt szinten a 60 százalékos teljesítmény is elég a jeleshez, addig a középszintű vizsgán legalább 80 százalékot kell teljesíteni ugyanehhez az érdemjegyhez. Így például egy 62 százalékos matematikavizsga-eredmény középszinten jó osztályzatot jelent, de emelt szinten már jelest ér.
A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt a korábbi vizsgarendszerben tett érettségi vizsga automatikusan középszintű vizsgának minősül, amelyet a felvételi pontszámításnál utólag visszaváltanak százalékos értékké. A korábban maturáltaknak nem kell feltétlenül újra érettségizniük, ők a megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő eredményt időkorlát nélkül felhasználhatják továbbtanulásuk során. Ez némi anomáliát idéz elő, hiszen egy évekkel ezelőtt érettségizett diák pontszámai már nem ismertek, így az érdemjegyeit az osztályzatnak megfelelő legmagasabb százalékértékben fejezik ki, vagyis egy korábbi jeles automatikusan 100 százalékot ér, szemben az idén érettségizők százalékos eredményeivel.
A korábban maturáltaknak akkor kell feltétlenül új érettségi vizsgára jelentkezniük, ha a felvételin előírt tárgyból egyáltalán nincs érettségijük, vagy ha az adott tárgyból alapkövetelmény az emelt szintű vizsga, és korábbi eredményük csak középszintű matúrának felel meg. Azok is vizsgázhatnak, akik még nem fejezték be a középiskolát, de valamelyik tárgyból már teljesítették a tanulmányi követelményeket. Ezt a típusú matúrát előre hozott érettséginek nevezzük. Fontos változás, hogy idén a nyelvvizsga nem számítható be az érettségi eredménybe, így a most először maturálóknak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát tenniük. A jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi matúra viszont államilag elismert nyelvvizsgának számít. Hatvanszázalékos vagy annál jobb teljesítmény elérése esetén középfokú, 40–59 százalékos eredmény pedig alapfokú nyelvvizsgát ér.
Fontos tudni, hogy a matúra csak azoknak ingyenes, akik most először vizsgáznak. A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók díjat kötelesek fizetni. Az emelt szintű idegen nyelvi és az informatikai vizsga tízezer, egy adott tárgy írásbeli és szóbeli matúrája hatezer, és egyetlen vizsgarészből álló matúra vagy pótló vizsga pedig négyezer forintba kerül.
A tavalyi érettségibotrány után – amikor kiszivárogtak a középszintű tételek – az oktatási miniszter szigorított a biztonsági szabályokon. Jelentősen lerövidítették a tételek gyártási és tárolási idejét. A tételek előállítása, sokszorosítása minősített nyomdában történik, a nyomdai munka minden fázisát videofelvételek és jegyzőkönyvek őrzik.
origo.hu
Bánki Erik: Magyarország meg tudja csinálni! - videó
