(sztár lesz-e Tárnoki néni…)

Én nem tudom – jelentette ki Tárnoki néni kilencvenedik születésnapján számos unokája és dédunokája előtt –, hogy mi az élet értelme. Annyi biztos, hogy ti nem vagytok azok – hordozta körbe szelíd tekintetét. Az unokák és dédunokák lesütötték a szemüket.
Hogy miért nem? – folytatta a sokat tapasztalt hölgy egy gyurcsánnyi szünet után. – Történelmi időkben a tárnokiak, akik több közmunkást és hírlapkézbesítőt adtak a hazának, mindig méltók voltak a nevükhöz. Most meg, bárhogy csűrjük-csavarjuk, nincs köztetek egyetlen sztár sem, nem hogy giga vagy mega, de mini sem, arra is képtelenek vagytok, hogy bekerüljetek egy tévévetélkedő közönségszektorába, ahol kitapsolhatnátok magatokat, és némi reflektorfény vetődne rátok. Szégyen. Arcpirító. Itt van például a szomszédban a Suszter Gyuri. Ő is bukdácsolt az általánosban, mint ti valamennyien, de aztán betelt nála a pohár: dikiccsel lemészárolt egy héttagú piknikező társaságot a Városligetben, s egyből akkora sztár lett, hogy Hollywoodot is a frász töri érte. Én nem vagyok irigy és nagyravágyó. Nem kívánom egyikőtöktől sem, hogy bekerüljön a Szulák-show-ba vagy a Heti Hetesbe, Győzikét sem állítom elétek. De itt van az utcánkból Sümegi néni középső unokája, a Jocó, aki egyszerre került be a National Geographicba, meg a Guinness-rekordok könyvébe azzal a maszáj harcossal együtt, aki dupla csomót kötött a bimbilimbijére, hogy gnúvadászat közben ne súrolja a földet. Ráadásul sikerült annyira eltévednie nemileg, hogy a hermafroditák nagy budapesti farsangján ő lett a bálkirálynő, és foxtrottot táncolt a Demszkyvel.
Tárnoki néni egy pillanatig elhallgatott, és nagyot slukkolt a lélegeztetőgépből. Aztán itt van a Gubacsi néni unokája, a Bütyök, aki kitalálta, hogy büszke és meleg, és díszvendég lett a fesztiválon, pedig „repedt kályháján macska ül”. A saját házunkban is láthattok példát: a második emelet négyből Lajtos Fecó Csisztu Zsuzsának adta ki magát, és a tévékamerák előtt lebaromarcúzta Havas tanár urat; egyből akkora sztár lett belőle, hogy meg sem áll a Grammy-díjig. Ti meg? Egy vacak tévévetélkedő selejtezőjébe se tudtok bejutni. Neked is csak arra volt eszed – fordult egyik dédunokájához –, hogy ledoktorálj parapszichológiából, de a Blikkről álmodni sem mersz. Soroljam?
A néma csendben vádlón roppantak a csontjai.
Ha hülyék vagytok is, legalább a Nagy könyvet megírhattátok volna. De mindegy! Állítsam elétek példaként a sánta Balogh Lojzit, aki megnyerte Hollandiában a csatornaátpisilő versenyt, az esélyes kínai Mo előtt, bár Mo a BBC-ben is fellépett, közvetlenül Tony Blair után. Vagy hivatkozzak a földszint kettőben lakó Buja Julisra, akinek a bal melle háromszorosa a jobbnak, és együtt lépett föl a Sumák-show-ban egy matematikussal? Vagy emlékeztesselek benneteket, hogyan lett az utcánkbeli Sétáló Bea az intimbetétreklámok húzóembere, miután 2004 zord telén ruhateregetés közben véletlenül megszülte hetedik lánygyermekét, s ha a férje nem szól, hogy kint nyávog a macska, netán ott is felejti? Nem vagytok méltók a Tárnoki névre.
Ábrándosan maga elé mosolygott. Én legalább megpróbáltam, hogy a háromszázhúszas vérnyomásommal bekerüljek a Guinness-rekorderek közé, ki tehet arról, hogy egy nappal előbb a felsőpolci öregek otthonában bizonyos Patocskánénak négyszázkettőt mértek, s csak lucky looser lehettem? De esküszöm – emelkedett fel párnáiról –, én mégis bekerülök a sztárok közé. Megfogadtam, hogy túlélem a világ legöregebb asszonyát, a százharminchat éves japán Csucsugamusit, és akkor akár Torgyán doktor mellé is beülhetek a Buzerába.
Ezek voltak egyelőre Tárnoki néni utolsó szavai. Annyira felizgatta magát, hogy számos unokája és dédunokája előtt megütötte a szél. Hogy várható felépülése után sikerül-e igazi sztárt csinálnom belőle, én nem tudom…