Görbicz Anita ismét hőemelkedéssel vállalta a játékot, de társain nemigen érződött lázas készülődés. Pedig a Bajnokok Ligája D csoportjának múlt heti nyitányán, a Szkopjéban elszenvedett tízgólos vereség után a Dinamo Volgograd ellen, hazai pályán győzelmi kényszerbe került a Vérten Orsolya sérülése miatt is tartalékos ETO, az úgynevezett kiegészítő emberek lélekben mégis mindvégig megmaradtak eredeti státusuknál. Ezért a vártnál jóval nehezebben született meg a győzelem, a remek kapusuk mellett átlagos képességű játékosokat felvonultató oroszok ugyanis az első félidőben szinte végig vezettek, és egészen a 25-23-as végkifejletig kétségessé tették a két pont sorsát.
A hazaiaknál a köldöksérvvel és megfázással is bajlódó klasszis irányító, Görbicz ismét a balszélen kezdett, de hamarosan vissza kellett vinni eredeti helyére, mert nem akadt, aki középen pótolja. Róth Kálmán vezetőedző úgy forgatta az összeállítást, mintha bemutató edzést tartana, ám az eredményt – Bradeanu és Dokics rutinja és megbízhatósága, valamint a jó védekezés mellett – Görbicz néhány parádéja hozta meg. Gólpasszt adott, átlőtt, betört, labdát szerzett és indult, a többiek pedig figyelték, amint eldönti helyettük a meccset. Ha olykor mégis részt vállaltak a közösből, egy-egy kihagyott ziccerrel vagy bántó mellékkel-fölékkel tűntek ki. Jellemző, hogy a 9 gólig jutó Görbicz három hetest is kihagyhatott, mert a második hiba után sem volt, aki legalább ezt a szerepet átvette volna. Róth Kálmán sem mert senkit a büntetőhöz küldeni – míg aztán Temes meg nem emberelte magát, és be nem talált kétszer. Gogirla balszerencsés ,,landolása” és bokasérülése ráadásul a második félidő derekán még tovább szűkítette a variációs lehetőségeket, úgyhogy végül a kétgólos, 25-23-as győzelemnek is roppantul örülni kellett.
Görbicz Anita meg is tette, a megkönnyebbüléstől és a kimerültségtől nagyot fújva értékelt. „Meg kell becsülnünk ezt a sikert, mert nehezen harcoltuk ki, megint a saját bőrünkön érezhettük, hogy az ellenfeleink mennyivel agresszívebben védekeznek” – adott legfeljebb rejtett bírálatot saját csapatáról, amikor pedig arról érdeklődtünk, mikor műtik meg a sérvét, kissé bizonytalanul felelte: jelenleg úgy néz ki, csak nyáron. Szó se róla, ha akár csak egy hónapra is kiesne, valószínűleg magával rántaná az ETO-t is a BL-ből. Így érezheti ezt Róth Kálmán is, mert szavaiból nem derült ki, hogy nyertes mérkőzés után beszél: „Huszonhárom gólt kaptunk, ebből körülbelül öt elkerülhető lett volna, azaz a védekezésünkre sok rosszat nem mondhatok, de a támadó játékunk kritikán aluli volt. Tele van a város néhány játékosunk sírásával, arra panaszkodnak, hogy kevés lehetőséget kapnak, és amikor bizonyíthatnának, ennyire képesek. Sőt nem is a képességeikkel, inkább a mentalitásukkal vannak gondok, ezért most már el kell gondolkodnom rajta, érdemes-e itt tartani őket.”
Mondja mindezt a győri vezetőedző azután, hogy csapata a BL-ben legyőzte a vb-aranyérmes Oroszország második számú klubját. Ezért tart itt a magyar kézilabdázás. És ezért fog az ETO egy hónap múlva még ennél is előrébb tartani.
Helytállás, továbbjutás. A BL B csoportjában a Dunaferr jó játékkal és Radulovics 11 góljával csak 27-25-ös vereséget szenvedett a címvédő dán Slagelse otthonában. A KEK 3. fordulójában a Vác 26-24-re kikapott a szerbiai Nisben, de 56-52-es összesítéssel továbbjutott. Az EHF-kupában mindhárom magyar csapat továbblépett a nyolcaddöntőbe: Atzgersdorf (osztrák)–Cornexi 19-33 (továbbjutott a Cornexi, kettős győzelemmel), Tertnes Bergen (norvég)–DVSC 28-20 (DVSC, 51-47-es összesítéssel), Madeira (portugál)–Ferencváros 22-33 (Ferencváros, kettős győzelemmel).

Tragédia történt egy biliárdversenyen