Tartozási lánc a gazdaságban

Magyarországon folyamatosan romlik a fizetési morál. Ma már egy-egy vállalkozásnak átlagosan 120–180 napot kell várni arra, hogy az elvégzett munka vagy a kiszállított áru után a pénzéhez jusson. A tapasztalatok alapján a magyar gazdaságból eltűntek a „késve, de biztosan” fizetők, helyüket a „mindig késve, de egyáltalán nem biztosan” fizetők vették át.

Nem teljesen helytálló körbetartozásról beszélni, hiszen a magyar piacon kialakult helyzetet inkább dominóeffektushoz lehetne hasonlítani, vagyis helyénvalóbb lenne tartozási láncról beszélni – nyilatkozta lapunknak Mikael C. Szabó, a Coface Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A közép- és kelet-európai térség vezető céginformációs és követeléskezelő társaság tapasztalatai szerint míg Szlovákiában, Romániában és Szlovéniában tavaly egyaránt a fizetési morál javulását lehetett érzékelni, Magyarországon éppen az ellenkezője következett be. Hazánkban nagymértékben megnőttek a fizetési határidők, s mára a 120–180 napos határidők is gyakorivá váltak. Ezzel a beszállítók által finanszírozandó időtáv több mint tíz százalékkal nőtt az utóbbi egy évben. Mikael C. Szabó szerint az építőiparban a legmagasabb az eladósodottság és a nem fizetés. – Csak Budapesten közel tízezer lakás eladatlan, és a beépített konyhák, illetve a kedvező önrészmegoldások ellenére sem kelnek el. Ebből adódóan nincs pénz az iparban – világított rá a szakértő. Véleménye szerint ezen ténylegesen csak az állampolgárok gazdasági megerősödése tudna segíteni, amely előreláthatóan nem fog bekövetkezni. A társaság információi szerint emellett komoly nehézségeket jelent, hogy már most több mint 120 ezer „problémás” lakáshitelről beszélhetünk, ami középtávon tovább fog rontani a helyzeten. A nem fizetés és az eladósodottság a háromszázmillió forintos éves bevétel alatti cégeket sújtja a legkeményebben – mondta Mikael C. Szabó.
A Coface Hungary adatai szerint az évi 300 millió forint alatti forgalmat generáló társaságok az összes cég 85 százalékát teszik ki, viszont a fizetésképtelenek 95 százalékát alkotják. A tartozási lánc elindítói gyakran éppen a nagyobb tőkeerős cégek, illetve maga az állam. – Manapság már a beruházót, a megbízót is érdemes felmérni, hogy tud-e, illetve akar-e a későbbiekben fizetni. Gyakran előfordult, hogy a megbízó elvégezteti a munkát, majd egyszerűen nem fizet, vagy különböző kifogásokkal élve – leggyakrabban nem ismeri el a teljesítést – hetekre elodázza a fizetést – mondta lapunknak a KÉSZ Kft. PR-igazgatója. Árvai István azt is jelezte, hogy vannak olyan beruházók, akik már a pályázatban rögzítik, hogy csak a projekt végén kívánnak fizetni, vagyis a tenderen nyertes vállalkozó lesz kénytelen előfinanszírozni a teljes építkezést. Ilyen esetekben a fővállalkozó könnyen tartozási lavinát indíthat el. Emellett sok az olyan cég, mely rosszul méri fel képességeit, vagy a projekt elnyerése érdekében túl olcsón vállalja el a feladatot, ami ugyancsak növeli a tartozási lánc szereplőinek számát. A Coface ügyvezető igazgatója arra is rávilágított, hogy Magyarországon túl sok a vállalkozás. Míg például Németországban 28 lakosra jut egy vállalkozás, Magyarországon minden hatodikra. Ha a német mértéket vesszük alapul, ez azt jelenti, hogy hazánkban a létező körülbelül 1,2 millió vállalkozás helyett 360 ezerre lenne szükség.
Az „öntisztulási” folyamatot tartotta az egyik legfontosabb tényezőnek Morva Gábor, az Eye Watch cégcsoport kommunikációs igazgatója is, aki szerint a gondokon sokat segíthet a hazai jogrend és normarendszer mielőbbi szigorítása. Az Eye Watch rendszeren belül alig egy esztendeje működő követeléskezelési és mikrofinanszírozási központ eddigi tapasztalatai szerint folyamatosan nő a kintlevőségek behajtását kérő ügyfelek száma. Közülük riasztóan sokan érkeznek a körbetartozásban is leginkább érintett kis- és középvállalkozások köréből. Az olyan ügyfelek száma, akiknek tartoznak, de maguk nem adósok más vállalkozásnak, gyakorlatilag elenyésző, amely alapvetően a sokat emlegetett lánctartozás nagyfokú elterjedését bizonyítja. A tapasztalatok szerint a kiszámlázott összegek behajtására közvetlenül a fizetési határidő lejártát követően van a legnagyobb esély. Sajnos ezt ma kevesen használják ki – mondta Morva –, a cégek sokszor heteket, hónapokat várnak a kifizetésre, reménykedve a partner korrekt viselkedésében. Hozzátette: tény, hogy az egy évnél régebben lejárt követelések esetében a tényleges pénzhez jutás esélye már csak 20 százalék körüli. Sok olyan cég fordult az Eye Watchhoz, amely – mivel neki sem fizettek időre – adósságba került, ezért lassanként elbocsátotta alkalmazottai jó részét, majd a cégvagyon is veszélybe került. Vannak olyan vállalkozások is, amelyek a fizetés elől telephelyük többszörös áthelyezésével menekülnek, miközben a vagyont folyamatosan mentik ki a cégből. Az utolsó telephelyen többnyire már senki sincs.