Térségfejlesztő repülőterek

Vidéki repterek

Magyarország vidéki repülőterei látványos fejlődésük révén hozzájárulnak a gazdaság, az idegenforgalom és a kereskedelem fejlődéséhez, fellendítéséhez.
Elsősorban a régiók gazdasági és turisztikai lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása miatt jelentős fejlesztések indultak meg néhány éve az ország vidéki repülőterein. Az európai gazdasági életben meghatározó szerepet töltenek be a regionális repülőterek: nem véletlen, hogy a fejlett országokban akár egymástól kétszáz kilométeres távolságban is működnek nemzetközi légikikötők, hiszen a térség versenyképessége csak a közlekedés fejlesztésével biztosítható, és ebbe a repülőterek is beletartoznak. Növelik a térség tőkevonzó képességét, a régió gazdaságának, kereskedelmének és idegenforgalmának fejlődéséhez egyaránt hozzájárulnak. Magyarországon a repülőterek tulajdonosai és üzemeltetői költségvetési, területfejlesztési programokból elnyert pénzeket, megyei és önkormányzati forrásokat használnak fel elsősorban a fejlesztésekhez. Kormányzati és közlekedéspolitikai szinten – ciklusoktól függetlenül – első helyen a sármelléki és a debreceni repülőtér fejlesztése szerepel, ugyanígy kiemeltek a légikikötői beruházások Nyíregyháza, Pécs, Szeged és Taszár térségében.
Az infrastruktúra fejlesztése önmagában nehezen megtérülő beruházás, annál kedvezőbb a hatása akár rövid vagy közép és hosszú távon a térség fejlődésében. Békés megyében például a békéscsabai repülőtér fejlesztéséhez kapcsolódóan készült a megye turisztikai, gyógy- és idegenforgalmi, illetve marketingterve. A Békés Megyei Önkormányzat a Széchenyi-terv repülőtér-fejlesztési pályázatából nyert el közel 300 millió forint támogatást, ehhez használtak fel 200 millió forint megyei területfejlesztési forrást. Ebből a keretből épült meg 2005-ig az első ütemben az utasforgalmi épület, az új jeladó és világítótorony, valamint a parkoló és a belső úthálózat. A Győr-Pér repülőtér fejlesztéséhez az Audi Motor Hungária Kft. 900 ezer euróval járult hozzá, a repülőtér üzemeltetője további 2,2 millió euró PHARE-támogatást vehetett igénybe, a helyi és a regionális forrásokkal együtt 4 millió euró, azaz egymilliárd forint jutott a korszerűsítésre. Debrecenben a fejlesztésekhez szükséges forrásokat döntő mértékben az önkormányzat biztosította, de a beruházásokra költségvetési pénzek is jutottak. A Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal a 2004. évi költségvetésében 220 millió forint támogatást biztosított a repülőtér fejlesztésére. A nyíregyházi repülőtér biztonságának fejlesztésére és az infrastrukturális beruházásokhoz szintén a hivatal nyújtott támogatást. A sármelléki repülőtér fejlesztésére a 2004. évi központi költségvetés a Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram célelőirányzatban 300 millió forint forrást biztosított. Az Őcsényi Repülőtér Működtető és Fejlesztő Közhasznú Társaság a repülőtér épületeit újította fel 2002–2005 között a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán elnyert támogatásból. A beruházások révén 1000–1500 méter hosszú, szilárd burkolatú kifutópályákkal együtt a korszerű irányítórendszerek, fénytechnika és a kiszolgálólétesítmények épültek meg a légikikötőkben.