Uniós gáncs az aranybányának

Az Európai Parlamentben elfogadott, bányászati hulladékokról szóló irányelv miatt eredeti formájában nem épülhet meg az erdélyi Verespatakon az aranybánya – feltéve, hogy Románia az uniós csatlakozást szem előtt tartva eleget tesz az abban foglaltaknak. A Verespatak megmentéséért küzdő civil szervezetek szerint a román zöldtárcának máris fel kellett volna függesztenie a verespataki ciános óriásbánya engedélyezési eljárását.

Komoly akadályt gördített a verespataki bányaterv elé a nemrég elfogadott, bányászati hulladékokról szóló uniós jogszabály. Az irányelv hatályba lépése után a bányák üzemeltetőinek számos szigorú előírásnak kell megfelelnie a környezet megóvása érdekében, Verespatakon viszont a legolcsóbb, de hatalmas tájrombolással és nagy veszéllyel fenyegető ciános technológiát alkalmazná a befektető.
A jogszabály megalkotását a tiszai ciánszennyezés után vetették fel, ezért nagyon fontos, hogy épp Románia nem kért mentességet a direktíva bevezetése alól, pedig megtehette volna – nyilatkozta lapunknak Olajos Péter. Az Európai Parlament néppárti képviselője szerint a kanadai befektetőnek az új irányelvre tekintettel nagyságrendekkel nagyobb pénzbeli biztosítékot kell vállalnia, ezért a Gabriel Resourcesnek újra kell gondolnia, hogy a továbbiakban is megéri-e bányát nyitni Verespatakon. Mint ismeretes, a Gabriel mindössze néhány millió dollárért vette konceszszióba a bányavidéket.
A strasbourgi egyeztetésen átment a EP azon javaslata is, amely szerint a tagállamoknak számba kell venniük a területükön lévő lezárt bányákat is, mert az elhagyatott tárnák lezárásuk után még komoly veszélyforrást jelentenek a környezetre. Romániában 19 ilyen veszélyes létesítmény található a Tisza vízgyűjtő területén.
Az Alburnus Maior egyesület és a romániai jogforrásközpont eközben ügyészségi vizsgálatot kért a verespataki a Gabriel Resources érdekeltségében álló Rosia Montana Gold Corporation bányavállalat, valamint a román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium ellen. A civilek szerint a felépítendő bánya engedélyezési eljárásának feltétele a területrendezési és régészeti hozzájárulás. Ezeket ugyan kiállították a hatóságok, de a Verespatak infrastruktúrájának és műemlékeinek felszámolásával járó határozatokat a Fehér megyei bíróság felfüggesztette, a régészeti engedélyt később semmisnek nyilvánította. A minisztérium megtagadta a bírósági ítéletek végrehajtását, azzal az indokkal, hogy azok nem kötelező érvényűek.
A településen kívül – dacára az uniós szigornak – már javában folynak az óriásbányához kapcsolódó előkészítő munkák, a befektető abban bízik, hogy a román hatóságok jóváhagyják a környezetvédelmi hatástanulmányukat, és zöld jelzést adnak számukra.