Mint azt a Mááriv megemlíti, Ariel Saron tucatnyi zsidó települést adna fel Ciszjordániában, hogy cserébe a megszállt terület kiterjedt részeit Izraelhez csatolhassa. A miniszterelnök állítólag azzal indokolja a tervezett egyoldalú lépést, hogy a palesztin vezetésnek nem sikerült legyűrnie a különböző fegyveres palesztin csoportokat, amit pedig előír a nemzetközi közvetítéssel létrejött megállapodás, a közel-keleti békét célzó útiterv. A miniszterelnök szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni a cikket illetően. Az írás szerint Ariel Saron a január 25-re kitűzött palesztin törvényhozási választásokat követően akarja nyilvánosságra hozni tervét, mégpedig azért, mert hírszerzési értesülések az erőszakos cselekmények szaporodását jelzik a választások utáni időszakra.
Egyelőre azonban még senki sem biztos abban, hogy milyen eredményeket hoz a választás. Az al-Bajan emírségekbeli lap szerint Saron külön bizottságot hozott létre, amely azt vizsgálja, mi történne, ha esetleg a Hamász győzne a választásokon. Aharon Zeévi-Farkas, az izraeli katonai hírszerzés parancsnoka a Jediót Ahronót izraeli napilappal azt közölte, az előrejelzések szerint a Hamász a szavazatoknak akár 35 százalékát is elérheti. Zeévi-Farkas úgy vélte, ez nagymértékben meg fogja gyengíteni Mahmúd Abbász palesztin elnököt és megbéníthatja a Palesztin Nemzeti Hatóságot. A helyzet egyébként most sem túl rózsás, hiszen tovább folytatódnak az erőszakcselekmények a Gázai övezetben, és tegnap is húsz rendőr tüntetett a káosz ellen. A hadsereg pedig közölte, a tegnapi három Kasszám-rakéta nem a tiltott zónából érkezett, ennek ellenére két palesztin meghalt, egy harmadik pedig súlyosan megsérült az észak-gázai területen, amelyet Izrael kívülről ellenőriz.
Hasonlóképp zűrzavaros a helyzet az izraeli politikai porondon. Az ügyvivő kormány is darabjaira hullhat akár már a mai napon, mivel a kabinet vezető ereje, a nemrég kettészakadt Likud valószínűleg kilépteti minisztereit. A négy, még bársonyszékben ülő politikus korábban tiltakozott a Likud most megválasztott vezetője, Benjamin Netanjahu döntése ellen, ám tegnap belenyugodtak a döntésbe. Limor Livnat oktatásügyi miniszter rámutatott: akár az a furcsa helyzet is kialakulhat, hogy egyedül az a Kadima párt fogja a miniszteri posztokat betölteni, amely az előző választásokon még nem is létezett, így felhatalmazást sem kapott a választóktól.
Befagyasztott vagyon, forró viták: Európa új kihívások előtt















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!