A mostani ciklus alatt 150 ezer lakás, míg a Fidesz-kormány idején alig több mint 89 ezer lakás épült – közölte a hét közepén tartott sajtótájékoztatóján Horváth Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője. A politikus szerint az előző kormánytól örökölt rendszert a jelenlegi kabinet kellő gondossággal fejlesztette tovább és kiigazította annak igazságtalanságait – áll az MTI beszámolójában. Horváth Csaba szavaira reagálva Mádi László, a Fidesz-frakció otthonteremtési műhelyének elnöke rávilágított: az MSZP politikusa idegen tollakkal ékeskedik, mert a 2002-ben és 2003-ban átadott lakások még a Fidesz otthonteremtési politikájának köszönhetők, hiszen a döntéstől a lakás megépítéséig, s annak használatbavételéig legalább 2-3 év telik el. Véleménye szerint jelenleg több válságjel is tapasztalható a lakáspiacon, melynek csak az egyik jele a mintegy tízezer eladatlan lakás. Mint mondta, ez főként a kiszámíthatatlan otthonteremtési politika következménye. Kifejtette: a kormány lakásépítési koncepciója folyamatosan változott, s ezzel éppen egy olyan területen tette kiszámíthatatlanná még a közeljövőt is, ahol évekre kellene előre tervezni. A kapkodó lakáspolitikai döntések – világított rá Mádi László – felerősítették a támogatási rendszer – különben nem alaptalan – szigorításától való félelmet, s emiatt kapkodó döntéseket hoztak úgy a családok ezrei, mint az építőipari szereplők is. Hozzátette: a hitellehetőségek drasztikus korlátozása, a lényegében megszüntetett adókedvezmények, s a megnövekedett lakáshitelkamatok nyilvánvalóan jelentősen visszavetették a fizetőképes keresletet. A másik kedvezőtlen jelenség az, hogy a használt lakás hitelezési feltételeinek romlása miatt jelentősen visszaesett a lakást cserélők száma, vagyis a lakásmobilitás – jelezte a szakpolitikus. Itt főként a hitelplafon 30 millióról 15, majd 5 millióra való csökkentése hatott nagyon negatívan. Mádi László a bérlakásproblémát említette a harmadik súlyosbító tényezőnek, ugyanis azt a programot, amit a Fidesz elindított – bár a szocialisták 25 ezer állami építésű bérlakást ígértek –, lényegében leállították, hiszen ennek tizede sem teljesült. Az önkormányzatoknak így nincs lehetőségük bérlakáshoz juttatni a szociálisan rászorulókat. Emellett – tette hozzá – kudarcba fulladt a legnehezebb helyzetben élők lakhatását segíteni hivatott lakbér-támogatási program is, mert a rossz szabályozás miatt a rászorultak nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, így a forrásoknak mindössze két százalékát sikerült felhasználni.
Hasonlóan válságos helyzet alakult ki a meglévő lakáshiteleknél is, mivel több mint százezer esetben visszafizetési nehézségek adódtak. Ennek egyik okát a képviselő abban látja, hogy az adókedvezményt elvonták vagy drasztikusan csökkentették, amire a családok nem számíthattak, hiszen éppen az ellenkezőjét ígérték nekik. Egyébként – mutatott rá Mádi László – ebből adódóan szintén komoly problémák vannak a devizahitelek vonatkozásában. A forinthitelek feltételeinek romlása miatt a bankok tömegesen kezdtek el devizahitelt nyújtani, s mára a támogatott lakáshitelek aránya az összes lakáshitelen belül a 90 százalékos szintről 30 százalékra csökkent, vagyis szinte mindenki devizában adósodik el, ami egyben a jelenlegi kormány otthonteremtési politikájának legnyilvánvalóbb lakossági kritikája is. Ezért nem elhanyagolható veszélyt jelent a forint esetleges – a költségvetés jelenlegi helyzetében nem kizárható – gyengülése, hiszen ez családok tízezreit hozhatja lehetetlen helyzetbe – közölte a fideszes képviselő.
Egyébként lényegében két adat van, amely mutatja a lakásépítések tendenciáját. Ezek közül az egyik az átadott lakások, vagyis a kiadott használatbavételi engedélyek száma, melyek alapvetően
a két-három évvel ezelőtti döntések eredményeképpen születnek meg. A másik az építési engedély, ami lényegében a jövőre vonatkozó építési szándékra utal. E jövőbe mutató számok már egy éve folyamatosan csökkenő tendenciáról tanúskodnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az előző év hasonló időszakához képest tavaly az első kilenc hónapban az új lakásépítési engedélyek száma kilenc százalékkal visszaesett. Ráadásul vidéken már az átadott lakások száma is csökkent, vagyis a lakásépítések vonatkozásában is egy regionális egyenlőtlenség fokozódásának vagyunk tanúi. A KSH számai Mádi László szerint egyértelműen arra utalnak, hogy a polgári kormány otthonteremtési rendszerének szétverése, s az emberek életkörülményeinek romlása visszavetette az egész lakáspiacot.
origo.hu
Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus
