A botrány átszabhatja a dán belpolitikát

Becslések szerint eddig már néhány száz dán állásába került a karikatúrabotrány, miután a sértett iszlám országok bojkottot hirdettek az általuk előállított termékekre. Az ügy jelentős hatást gyakorolhat Dánia belpolitikai életére is, a bevándorláspolitikáról, az integrációról folytatott viták fellángolása várható.

Egy héttel az ügyet kirobbantó Jyllands-Posten lap bocsánatkérését követően már kétszázra tették azon frissen munkanélkülivé vált dánok számát, akik az ország termékeire meghirdetett iszlám bojkott miatt vesztették el állásukat. Ma senki sem tudja megmondani, hogy a dánok hosszú távon mekkora részét vesztik el 2,6 milliárd dolláros arab piacuknak, de az bizonyos, hogy a botránynak ezt a mellékhatását elszenvedők többsége nem a toleráns nézeteket erősíti majd.
Nem meglepő hát, hogy az elmúlt hetekben a bevándorlásellenes – amúgy is felszálló ágban lévő – Dán Néppárt (DVP) népszerűségének alakulása új lendületet vett. Ha a trend tartósnak mutatkozik, könnyen átvehetik a második legjelentősebb erő helyét az ellenzéki szociáldemokratáktól. Felmérések szerint mintegy 18 százalékon állnak, míg a baloldali párt – 21,6 százalékkal – történelmi mélypontra süllyedt. Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök jobboldali Liberális Pártja 28 százalékon áll, csekély visszaeséssel, ugyanakkor parlamenti függősége az őket kormányon kívülről támogató DVP-től értelemszerűen tovább fokozódik.
A folyamatok közvetlenül nem gyakorolhatnak hatást a parlamenti erőviszonyokra, hiszen alig egy éve volt az utolsó választás, ugyanakkor a pártok reakciói nagyban befolyásolhatják a közvéleményt – vélik elemzők. Míg a DVP elnök asszonya a válság csúcspontján kijelentette, hogy a fundamentalista dániai imámok „dudvák, amelyekkel nekünk magunknak kell végeznünk”, addig a közvélemény-kutatások szerint a dánok többségének véleménye tökéletesen rímel Pia Kjarsgaard szavaira. 58 százalékuk úgy véli, hogy elsősorban az imámokat terheli a felelősség az erőszakos dánellenes demonstrációkért, míg 82 százalék szerint ugyanők hátráltatják a mozlim bevándorlók integrációját. Azt a tényt, hogy a vallási vezetők 27 fős csoportja már tavaly decemberben körutat tett a Közel-Keleten a Jyllands-Posten elleni akcióhoz toborozva támogatókat, a kormányfő sem hagyta figyelmen kívül, amikor arról beszélt, hogy Dánia „megfontolt dezinformációs kampány áldozatává vált”.
Rasmussen láthatóan igyekszik kiegyensúlyozottan viselkedni: a Nyugat-Európában elvárt politikai korrektség talaján állva ugyan, de odacsap demonstrációt szítóknak. Példa erre annak a mérsékelt mozlim csoportosulásnak a támogatása, amelyet a botrány legforróbb napjaiban hívott életre Naser Khader centrista parlamenti képviselő. Szkeptikusok szerint ugyanakkor a fundamentalisták fenyegetése miatt rendőri védelmet élvező politikus aligha reprezentálja a 200 ezres dániai mozlim közösséget.