Tavaly októberben érte el először hazánkat a baromfi-influenzával kapcsolatos pánikhangulat, ami akkor a fogyasztás és az árak húszszázalékos csökkenését okozta – tájékoztatta munkatársunkat Szabó István, a devecseri Gallus Kft. tulajdonosa, egyben a Magyar Brojler Szövetség elnöke. A Baromfi Terméktanács kalkulációja szerint akkor az ágazatnak mintegy kétmilliárd forint bevételkiesést okozott a téves tájékoztatás.
– Mindez abszolút veszteséges pozícióba taszította az ágazatot, és csak a szakma összefogásának és pozitív kampányának volt köszönhető, hogy az emberek ráébredtek, nincs miért félniük a baromfihústól – mondta Szabó István, aki ismertette azt is: most abban reménykednek, hogy kisebb mértékű lesz a fogyasztói bizalomvesztés, és a lakosság tudatosítja magában, hogy a boltokba került baromfitermékektől nem kell tartani, azokat ellenőrzött körülmények között állítják elő. – Biztonsági rendszereinket most ezenfelül is megerősítettük, és minden feldolgozott baromfira még pluszban kiterjesztettük a McDonald’s által követelt gyorstesztet is – tette hozzá a szakember. Az elnök nyomatékosította azt is, hogy csak a terméktanácshoz tartozó feldolgozók termékeiért vállalnak felelősséget, a más csatornákon forgalomba került termékek biztonságát – utalt a szürke- és a feketegazdaságra Szabó István – nem tudják garantálni. A terméktanács védjegyével ellátott csomagolt termékek garantáltan biztonságosak. Más csatornák esetében biztonságról csak ott lehet beszélni, ahol működik a nyomon követhetőség. – Ehhez azonban kormányzati segítséget kérünk, és a terméktanács abban is igényli a kabinet segítségét, hogy az október óta felhalmozódott készleteket állami garanciával vonják ki a piacról. Ez mintegy tízezer tonnányi fagyasztott baromfi intervenciós felvásárlását jelentené. Ezt az olaszok már megtették, tehát nem új kezdeményezésről, hanem az Európai Unióban már elfogadott és alkalmazott módszerről van szó. Ezzel a lépéssel fenntartható lenne az ágazat finanszírozhatósága. Nyolcvanezer ember megélhetéséről és egy egész ágazat sorsáról van szó – húzta alá Szabó István. Éves szinten a hazai baromfiágazat ötszázezer tonnányi mennyiséget állít elő, amelyből 220 ezer tonna a csirke, s mintegy 100-110 ezer tonna a pulyka mennyisége, a maradékot pedig a vízi szárnyasok, azaz a kacsa és a liba teszik ki.
Szabó István hangsúlyozta azt is, az egész ágazat elemi érdeke, hogy senki se hazudjon, hanem mindenki az igazat közölje a lakossággal. Ezt a momentumot emelték ki a lapunkat felkereső termelők is, akik szerint a kormány kampánycélokra használja fel a baromfi-influenzát, és felelőtlenül nyilatkozik ezzel kapcsolatban. Az egyik neve elhallgatását kérő baromfitartó emlékeztetett rá, hogy a Dunakanyarban talált hattyúk sem madárinfluenzában, hanem más betegségben pusztultak el. A félretájékoztatás csak az ágazatnak rossz, mert visszaveti a fogyasztást, és csökkenti az árakat, tette hozzá. A termelők és Szabó István is hangsúlyozták: nem szabad elfelejteni, hogy állatbetegségről van szó, amely csak nagyon szélsőséges körülmények között veszélyes az emberre. A hazai tartási körülményeket azonban nem lehet összehasonlítani a távol-keleti állapotokkal, hiszen itthon szigorú zárt tartásban nevelik az állományokat, amelyek nem érintkeznek sem vonuló, sem vadon élő madarakkal.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
