A kínai turistákat érdekli hazánk

Csaknem hatvan százalékkal nőtt tavaly január–novemberben a Magyarországra látogató kínaiak száma a 2004. esztendő azonos időszakához képest. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint Kína százmillió kiutazással 2020-ra a világ negyedik legfontosabb küldő országa lesz.

Tavaly az első kilenc hónapban 29 ezer kínai turista kereste fel hazánkat, ami az előző év azonos időszakához képest 57,1 százalékos növekedést jelent – idézte a KSH adatait a Magyar Turizmus (MT) Rt. piacelemzése. Ismeretes, az MT Rt. minden hónapban górcső alá vesz egy-egy fontos küldő országot; a január a kínaiaké. Kínának Kelet-Közép-Európában Magyarország a legnagyobb kereskedelmi partnere. Ugyanakkor Kína egyik napról a másikra turisztikai nagyhatalommá válik: a mind fogadó, mind küldő országként jelentős állam 2004-ben a világ negyedik legkedveltebb desztinációja volt. A piacelemzés leszögezi: a turisztikai kapcsolatok terén mérföldkő volt az az intézkedés, amellyel Magyarország felkerült az úgynevezett engedélyezett turisztikai célországok közé. Mint ismeretes, 2001-ben kezdeményezte az akkori turizmusért felelős helyettes államtitkár azt, hogy hazánk felkerüljön erre a listára. Kétéves tárgyalássorozat után 2003-ban írta alá a két ország azt az egyezményt, amelynek eredményeként Magyarország az „engedélyezett turisztikai célországok” közé került.
A Turisztikai Világszervezet becslései szerint Kína – Németország, Japán és az Egyesült Államok után – százmillió kiutazással 2020-ra a világ negyedik legfontosabb küldő országa lesz. A kiutazó turizmus szempontjából Kína legfontosabb területei Peking, Sanghaj és Kanton térsége, ahonnan a tehetős utazók magas szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe. Európát jellemzően 10–15 napos utazás során keresik fel. Az egy utazásra jutó pénzköltés megközelítőleg kétezer dollár. Magyarország regionális együttműködése ezért kiemelkedően fontos Ausztriával és Németországgal azért, hogy az ezekbe az országokba irányuló kínai turizmusba is bekapcsolódhasson hazánk. A légi közlekedés a távolságok miatt kulcskérdés. A China Air 2003-ban nyitotta meg budapesti képviseleti irodáját, amely a bécsi mellett a második a régióban. 2004. augusztus 2-án a Malév és a Hainan Airlines közös üzemeltetésével megindult a közvetlen járat Budapest és Peking között. Jelenleg Budapesten kívül a térségből csak Bécsnek, illetve heti egyszer Bukarestnek van közvetlen légi összeköttetése Kínával. Ez – áll a turisztikai összefoglalóban – nem elégíti ki az igényeket, ami azt eredményezi, hogy az utazások olykor nyugat-európai átszállással történnek. A tanulmány szerint a „létező Budapest–Peking légi járat támogatása, fenntartása kiemelt magyar érdek”.

Bővülés. A Turisztikai Világszervezet által a madridi FITUR vásáron közzétett, a tavalyi év turisztikai eredményeit elsőként bemutató adatok szerint a világ turizmusa a 2004. évi tízszázalékos bővülést követően 2005-ben ismét növekedést mutatott: az előzetes adatok szerint a múlt évben a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5 százalékkal nőtt – tájékoztatta lapunkat közleményében a Magyar Turizmus Rt. A világ turizmusát negatívan befolyásoló tényezők ellenére 2005-ben a nemzetközi turistaérkezések száma elérte a 808 millió főt. Ez a 2004. évinél 42 millióval több turistaérkezést jelent.