Hétszázöt középiskolás és frissen érettségizett megkérdezésével tesztelte a fiatalok 1956-os forradalommal kapcsolatos ismereteit a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet. A Lauer Learning megbízásából készített kutatásból kiderült, hogy a tanulók 1956-tal kapcsolatos ismeretei meglehetősen hézagosak, tudásuk elsősorban pedagógusfüggő. Az általános iskolában 1-2 órát, a középiskolában 5-6 órát szánnak az események felidézésére. A tanároknak az információátadáshoz meglehetősen szegényes segédanyag áll rendelkezésükre. A megkérdezettek közel húsz százaléka egyáltalán nem tanult ’56-ról, és azoknak is a témaismerete is csupán közepesre értékelhető, akik tanultak róla.
Az ’56-os forradalmat csak a diákok tíz százaléka tartja a három legnagyobb nemzeti tettek egyikének, Nagy Imrét pedig minden ötödik fiatal sorolja a legjelentősebb történelmi személyiségek közé. A forradalom kitörésének okait a többség az idegen megszállásban látja, a demokrácia és a jobb életszínvonal utáni vágyat kevesen említik. A fiatalok keverik az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es eseményeket: az 1956-ban részt vevők között említik Nagy Imrét, Kádár Jánost, Rákosi Mátyást, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort és Sztálint is. A legjelentősebbnek tartott politikai személyiségek listáján Kossuth, Széchenyi, Szent István, nem sokkal hátrébb Nagy Imre szerepel. A megkérdezettek 57 százaléka szerint a forradalom hősei a mai fiatalok példaképei lehetnek.
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó