A zöld 12 pont támogatását kérik

Tizenkét pontban foglalták össze a környezetvédő civil szervezetek az elvárásaikat a leendő kormánnyal szemben, és az erről készült dokumentumot átadják a parlamenti pártok elnökeinek és miniszterelnök-jelöltjeinek. Mint ismeretes, a zöldek nem először próbálják ilyen módon meggyőzni a kormányzatot és az Országgyűlést a céljaik teljesítéséről. Évekkel ezelőtt Medgyessy Péter is ígéretet tett a környezetvédők 12 pontjának teljesítésére, de ebből nem lett semmi.

Tizenhat zöldszervezet képviselőjével találkozott a múlt héten az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin eredményesnek nevezte a találkozót, mert arról is szót ejthetett a civil szervezetek képviselőivel, hogy miként segíthet egy zöldreform az államháztartási hiány csökkentésében. A zöldek képviselői azonban nem voltak ennyire derűlátók. A találkozó után többek között arról nyilatkoztak, hogy a jövőben egy erős érdekérvényesítő képességű környezetvédelmi tárcára lesz szükség. Az elmúlt években ugyanis azt tapasztalták, hogy a folyamatos költségvetési megszorítások miatt veszélyben forog a szaktárca működőképessége és ellehetetlenülnek a területi szervek is. Hasonlóan kedvezőtlen folyamatok mentek végbe a környezetünk, egészségünk, biztonságunk megóvásáért felelős más szervek (például az ÁNTSZ, az állat- és növényvédelem, a fogyasztóvédelem, a vízügyi szervek, a vámhatóságok, a bíróságok, vagy az ügyészségek) esetében is – foglalták öszsze aggodalmaikat a találkozó után kiosztott közleményükben.
A környezetvédő szervezetek közölték a házelnökkel, hogy továbbra is csak egy önálló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot tartanak elfogadhatónak, és javasolták, hogy a tárca hatáskörébe kerüljön át a védett erdők kezelése is.
Márkus Ferenc, a WWF magyarországi elnöke nagy gondnak nevezte, hogy az Európai Unió forrásaiból a jelenlegi tervek szerint jobbára csak nagy környezetvédelmi beruházásokra költenek, elvonva a kisebb helyi természetvédelmi gondok megoldására rendelkezésre álló hazai forrásokat. Az elnök szerint fontos stratégiai kérdés az is, hogy az európai védett területekről rendelkező Natura 2000 programot hogyan finanszírozza az állam a jövőben.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője leszögezte, továbbra is ellenzik a jelentős környezeti károkkal járó, nemzetgazdasági szempontból sem hatékony közlekedési és vízügyi beruházások terveit, mint például egyes gyorsforgalmi utak, a Duna–Tisza-csatorna, vagy a csongrádi tiszai duzzasztómű megépítését.