Komoly vitát váltott ki az ÁPV Rt.-nél is, hogy a Csepeli Szabadkikötőt üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai (BLSZ) Rt.-re egyetlen érvényes ajánlatot benyújtó konzorciumot kihirdessék-e egyáltalán győztesnek – tudtuk meg. A nyertes egyébként a kikötő 75 éves üzemeltetési jogát szerezné meg.
Az ÁPV Rt. által érvényesnek minősített ajánlatot az Erdért konzorcium – amelynek vezető tagja a faiparban érdekelt – nyújtotta be, azonban nincs kikötőüzemeltetési tapasztalata, márpedig kormányhatározat írja elő, hogy csak szakmai befektetővel lehet szerződést kötni a kikötő üzemeltetésére. A konzorcium árajánlata értesüléseink szerint lényegesen kisebb összeget tartalmaz, mint amennyi az ÁPV Rt. által megbízott független szakértő vagyonértékelésében szerepel. Az ÁPV Rt. igazgatósága az eredeti tervek szerint a jövő csütörtöki igazgatósági ülésén döntene a tender eredményéről, ennek ellenére lapunk úgy értesül, hogy nem készült el az erről szóló ügyvezetői előterjesztés.
*
Ettől függetlenül február közepéig mindenképpen döntenie kell az igazgatóságnak, hiszen a 30 nappal meghosszabbított bírálati határidő is lejár. Értesüléseink szerint kormány közeli politikai körök is támogatják, hogy az Erdért Rt. vezette konzorcium szerezze meg a szabad kikötőt.
A kikötő részvényeinek értékesítésére meghirdetett első pályázatot tavaly az ÁPV Rt. már az előminősítési szakasz után visszavonta. A jelenlegi, ugyancsak tavaly meghirdetett, egyfordulós tenderen – a szabad kikötő területének és építményeinek 75 évre szóló üzemeltetési és haszonélvezeti jogának megvételére – enyhített a kiíró a szakmai követelményeken, így olyan pályázók is részt vehettek a tenderen, akiknek eddig csak minimális kapcsolatuk volt a kikötőiparral. A nagyobb szakmai befektetők (a tenderdokumentációt heten vásárolták meg, köztük a piacvezető Dubai kikötőtársaság) visszaléptek, ajánlatot az Erdért Rt. vezette konzorcium és a német Rhenus AG nyújtott be. Ez utóbbi társaság ajánlatát formai okokra hivatkozva elutasította az ÁPV Rt. Úgy tudjuk, hogy vételi ár nem szerepelt ugyan a németek ajánlatában, viszont 75 millió eurót költöttek volna fejlesztésre. Az Erdértnek viszont mindössze annyi kapcsolata van kikötői üzemeltetés terén, hogy a konzorcium egyik tagja, a Multicont Terminál Kft. ötvenszázalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mahart Konténerterminál Kft.-ben. Ez a társaság a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. egyik leányvállalata. A konzorcium ajánlata viszont formailag megfelelt az ÁPV Rt.-nek. Értesüléseink szerint a konzorcium által adott vételi ajánlat is lényegesen kisebb, mint ami a vagyonértékelésben szerepel. Az ÁPV Rt. még tavaly adott megbízást az Interauditor Kft.-nek a BSZL Rt. vagyonértékének elkészítésére.
Az ÁPV Rt. döntése során előállhat az a helyzet, hogy az ország legnagyobb kikötője, egyben logisztikai központja nem szakmai befektetőhöz kerül. A Csepeli Szabadkikötő 153 hektáron működik, saját pályaudvarral rendelkezik, és hazánkban az egyetlen valódi kapcsolatot jelenti a három nagy szállítási rendszer között. A 335 millió forint jegyzett és 477 millió forint saját tőkéjű BSZL Rt.-hez 45 hektárnyi kikötői vízfelület és 38 hektárnyi fejleszthető ingatlanterület tartozik. Az infrastruktúra ugyan felújításra szorul, ám a létesítmények működtetése és a kikötői forgalom jelentős hozamot ígér a befektetőknek. A kikötő területén többek között három kereskedelmi medence, 14 hajórakodó hely (ebből három fedett), tizenkét daru, gabonaraktár, hűtőház, személygépkocsi ro-ro terminál, konténerterminál és konténerjavító műhely működik.
Önmagában jelentős piaci értéket képez a rendező pályaudvar, amelyhez 27 kilométer hosszú vasúti pálya, ezenkívül három dízelmozdony tartozik. A kikötőben csak a konténerhíddaru mai új beszerzési ára több száz millió forint lenne. Ezek az eszközök jelentős értéket képviselnek, és működőképesek.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
