Bár Magyarországon sokat emlegetik példaként a katalán autonómiát, kevesen tudják, hogy valójában milyen jogosítványokkal bír a tartomány.
– A katalán kormány széles jogkörökkel rendelkezik az egészségügyben, az oktatásban, a rendfenntartásban, az infrastruktúrában, a lakásügyben, a mezőgazdaságban, az iparban és részben a kutatásban. A spanyol állam ugyanakkor kizárólagos jogokkal bír a külpolitikában, a védelmi és határkérdésekben, adókban, bár ez utóbbiak nagy része visszakerül hozzánk. A közszolgáltatások nagy részét az állam biztosítja, az autonóm kormány pedig kezdeményezhet és javaslatokat tehet a változtatásokra.
– 25 évvel ezelőtt a spanyol állam és az autonóm intézmények az autonómiát szabályozó alaptörvény bővítésének két változatában állapodtak meg. Egy lassú és egy gyors bővítést egyaránt elfogadtak. Miért volt szükség erre a két útra?
– Két-két autonómiabővítő és finanszírozási rendszert dolgoztak ki. Az előbbit azért fogadták el, mert az úgynevezett második köztársaság idején (1931–1939) Katalóniának és Baszkföldnek már megadták az autonómiát, 25 éve Galíciának és Andalúziának is elismerték. Ez volt az úgynevezett gyors út, mert ezzel ismerték el történelmi jogaikat. A korábban ilyen jogokkal sosem rendelkező többi tartományban a lassúbb folyamatot dolgozták ki, amelynek végén valamennyi tartomány hasonló jogokkal rendelkezik majd. Ugyancsak két változatot dolgoztak ki a tartományok pénzügyi rendszerére is: Baszkföld és Navarra számára dolgozták ki a gyors változatot, mert ezzel ismerték el valóságos történelmi jogaikat, míg a lassúbbat a gyengébb pénzügyi rendszerrel rendelkező tartományoknak szánták. Baszkföld és Navarra maga hajtja be az adókat, más tartományokban az államé ez a jogkör.
– Katalónia milyen előnyöket szerzett Spanyolország EU-csatlakozásából?
– Először is, Európa kizárja a diktatórikus rendszerek lehetőségét. Ez visszafogott bizonyos csoportokat, elsősorban a katonatiszteket, akik a visszarendeződés lehetőségét fontolgatták. Másrészt technológiai szempontból ugyancsak fejlődést jelentett, főleg Spanyolország elmaradottabb térségei számára, mivel sok pénz áramlott hozzájuk Európából. Katalónia kevés pénzzel lépett be az EGK-ba. Katalónia, Spanyolország egyik fejlett országrészeként, gyakran öszszeütközésbe került a közös agrárpolitikával sajátos mezőgazdasága miatt. De mindent egybevetve a kedvező eredmények jóval meghaladják a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásokat. Számos kulturális eredményt mutathatunk fel, hiszen éppen tavaly ismerték el nyelvünket a katalán és a spanyol kormány közös javaslata értelmében. Eszerint a katalán még nem az Európai Unió egyik hivatalos nyelve, hanem csak munkanyelv, ami jelentős, bár nem meghatározó mozzanat.
– A katalán kabinet 2003 decemberében programjának középpontjába az autonómiabővítést állította. Milyen modellt választottak?
– A jelenlegi autonómiastatútum a francoizmus örökösei, valamint az illegalitásból visszatérő demokrata csoportok közötti paktum eredménye. Ennek a paktumnak, mint minden kompromisszumnak, értelemszerűen voltak pozitív elemei, de fékjei is. Létezik egy spanyol parlament, és az autonómiákban is parlamentek működnek. Ez a helyzet a kormányok esetében is. Ellenben az igazságszolgáltatás nem így működik, mivel csak egy legfelsőbb bíróság létezik. Egyetlen igazságszolgáltatási szerkezet létezik. Ez feszültséget teremt, mert egy demokráciában minden hatalmi ágnak ugyanolyan szerkezetűnek kell lennie, és nálunk ez a rendszer nézeteltéréseket okoz. Másrészt az átmenet idején olyan államszerkezetet hoztak létre, amelyben a központi kormány biztosítja a közszolgáltatásokat. Példának okáért itt a bevándorlás kérdése. A tartomány lakosságának 12 százaléka olyan bevándorló, aki az utóbbi tíz évben került Katalóniába. A madridi kormány dönt ebben a kérdésben, s ő határozza meg, hogy hány bevándorlót irányít hozzánk. Viszont az ellátásuk – egészségügyi, oktatási, lakásbiztosítási, illetve társadalombiztosítási kiadásaik – a mi költségvetésünket terhelik. Ezen változtatni szeretnénk.
– Hol tartanak a tárgyalások?
– A katalán parlament – 90 százalékos többséggel – elfogadta a statútum tervezetét, és a madridi parlament is elfogadta annak megvitatását. Hétfőn megkezdődött a vita az alkotmánybizottságban is. Paritásos bizottság vitatja meg a dokumentumot, vagyis mind a spanyol, mind a katalán parlament ugyanannyi képviselőt küld a testületbe. E testületnek kell kidolgoznia egy végleges változatot. Ha elkészült, akkor erről előbb a spanyol parlament szavaz, utána Katalónia lakossága népszavazáson dönt róla. A jelen állás szerint több adófajtát szedhetünk be, mint idáig, de még nem az összeset. Az bizonyos, hogy Katalónia több pénzzel fog gazdálkodni, több hatáskört kap.
– Milyen lehetőséget lát Kelet-Közép-Európában a kisebbségek autonómiájának létrehozására, azok bővítésére?
– Az Európai Unió alkotmányától azt várjuk, hogy a jelenlegi államok gyorsítsák fel a hatáskörök átadási folyamatát az országon belüli kisebb régióknak, megyéknek, településeknek, vagyis tartsanak a föderalizáció, a decentralizáció felé, és egyúttal ismerjék el a területükön élő nemzeti kultúrával rendelkező csoportok önazonosságát. Mi katalánok egy olyan föderális Spanyolországot szeretnénk, amely jobban elismeri saját identitásait. Az Európai Unió államok bonyolult alakulatából áll. Az önök térsége ugyancsak. Az önök országa ugyancsak azt várja, hogy elismerjék a határon túl élő kisebbségek nyelvhasználati jogait. Véleményem szerint ha Európában mindenki megérti, hogy más a nemzeti közösség és más a politikai közösség, ha megértik, hogy minden közösség azonosságának elismerése erősíti a közös európai önazonosságot, akkor ez a valóságos európai folyamat nagy jövő előtt áll. De ha ez a folyamat nem decentralizált államokban megy végbe, akkor Európa bajosan fogja megteremteni saját önazonosságát. Ez a folyamat sem könnyű, de szerintünk az egyetlen lehetséges folyamat, amelynek révén minden európai állampolgár végső soron megőrizheti önazonosságát.
– Mit üzen az autonómiáért küzdő erdélyi vagy a vajdasági magyar közösségnek?
– Egyértelműen azt, hogy bízzanak a jövőben. Mi évszázadokig küzdöttünk az önazonosságunkért, kultúránk megvédéséért. Ha nem őrizzük meg önazonosságunkat, eltűnünk a globalizáció sülylyesztőjében.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
