Egyelőre tapogatózva, óvatosan, de folynak a tárgyalások a cukorrépa-termesztési szerződésekről a gyárak és a termelők között, a bizonytalanság nagy, ám úgy tudjuk, hogy a Dunántúlon már közel járnak a felek a megegyezéshez. – A helyzet bonyolult, figyelembe kell venni, hogy jogilag ugyan még nem, de gyakorlatilag már megtörtént az uniós cukorreform, amelynek következtében jelentősen csökken a cukorrépa felvásárlási ára, egyúttal nőnek a feldolgozók terhei. Ezek olyan, a reform által diktált befizetési kötelezettségek, amelyekből magát a cukorreformot kell finanszírozni, azaz fedezni a kompenzáció és a szerkezetváltás költségeit – fejtette ki lapunknak Juhász Lajos, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. Hozzátette, egy rövid, két-három éves időszakban a hazai fogyasztói árak nem változnak, amennyiben igen, akkor előállhat, hogy a cukorgyárak képtelenek lesznek a feldolgozási tevékenységüket finanszírozni, tönkremehetnek, és akkor a cukorrépa-termesztés is megszűnik. A felvásárlási árak a tavalyi tonnánkénti 11 200 forintról az idei szezonban mintegy 8000 forintra csökkennek – majd a későbbiekben még tovább –, de a gazdák így is vállalják a répatermesztést. Gondot okoz, hogy az unió az idén 10-15 százalékkal kevesebb cukrot akar termelni, hogy a korábban képződött cukorfelesleget levezesse.
Ez érinti hazánkat is, ezért az előrejelzések szerint az idén a tavalyi 60 ezer hektár helyett csak valamivel több mint negyvenezer hektáron termesztenek majd cukorrépát. A CTOSZ minden termelő érdekeit védi és képviseli, Juhász Lajosnak azonban az a véleménye, hogy ha elkerülhetetlen a kvótacsökkentés, akkor azt még vetés előtt és ne szeptemberben közöljék az érintettekkel. – Minden termelő répatermesztésre készül, azonban a feldolgozók racionálisabban gondolkodnak, és a gyárakhoz közeli területeken igyekszenek megtartani és koncentrálni a termesztést. Ha ebben a kérdésben egyezség születik, meg lehet kötni a szerződéseket is – tette hozzá az elnök.
A hazai cukortermelés az elmúlt két évben meghaladta az 500 ezer tonnát, szemben az ország 402 ezer tonnás uniós cukorkvótájával. A belpiacon értékesíthetetlen többlet egy részét az iparnak támogatások nélkül exportálnia kell, más hányadát EU-intervencióra ajánlhatja fel. Emellett egyes felesleges készleteket „áthozhat” az idei gazdálkodási ciklusra is, de ezzel arányosan a kvótás termelést csökkentenie kell. A Világgazdaság értesülései szerint a cégek ez évre 40 ezer tonna cukrot „visznek át”, így a 402 ezer tonnás kvótából 360 ezret használhatnának ki, amihez kisebb répa-vetésterületre van szükség. Ismeretes az is, hogy az EU tavaly döntött arról a reformcsomagról, amely a répa- és cukorárak négy évre elosztott, összesen 36 százalékos csökkentését irányozza elő. A változtatásokra azért van szükség, hogy az uniós cukorszektor versenyképesebbé váljon. Az unióban tavaly a megtermelt cukor mennyisége körülbelül másfélszerese volt a belső fogyasztásnak, és ha az idén is hasonlóan jó termés lesz, akkor a szakértők szerint a kétszeres különbség sem kizárt. A cukorreform egyik legfontosabb célja éppen a túltermelés megakadályozása volt. Érdekes az is, hogy az uniós cukor még mindig drága, emelkednek a világpiaci árak. Juhász Lajos tájékoztatása szerint azért, mert olyan országok, mint például Kína, is importőrként jelennek meg a világpiacon, másrészt mert egyre több cukrot használnak fel az üzemanyagként alkalmazható alkohol gyártására.

Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala