Az állásfoglalás megállapítja, hogy az emberi jogok európai egyezményének 9. cikkelye rögzíti a szólás-, gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságot, és „ezek a szabadságok az állam és vallás egyértelmű szétválasztásával együtt az európai demokráciák fejlődésének alapvető részét képezik”. A szöveg szerint: „Az EU és e sajnálatos események által sújtott országok népeinek túlnyomó többsége a kölcsönös megbecsülésen és megértésen alapuló békés párbeszéd és kapcsolat híve. Egyedül az ezzel szembehelyezkedő csoportosulások húznak hasznot a közelmúltban történt eseményekből.”
A képviselők úgy fogalmaznak, hogy „a szabad és független média létfontosságú feltétele a szólásszabadság tiszteletben tartásának, (…) a tiltakozásokat kiváltó karikatúrák azonban nem mozdítják elő a kultúrák közötti párbeszédet”.
Az EP felszólította „a szólásszabadságot gyakorlókat”, hogy kötelezzék el magukat az EU alapvető értékeinek – demokrácia, pluralizmus és tolerancia – támogatása mellett, és ne éljenek vissza ezzel a szabadságukkal vallási gyűlölködés keltésével vagy bármilyen származású, illetve vallási meggyőződésű személy kirekesztésére irányuló idegengyűlölő magatartás terjesztésével. Az EP „tisztelettel viseltet azok iránt, akiket sértettek a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a valószínűsíthető sérelmeket, az érvényben lévő nemzeti és európai joggyakorlatra figyelemmel, bírósági úton kell tisztázni”.
Lengyelországban vizsgálatot indított a főügyészség a vallási tárgyú gúnyrajzok és egy fotómontázs sajtóbeli megjelenése ügyében – közölte tegnap a parlamentben Janusz Kaczmarek lengyel főügyész. A karikatúrákat a Rzeczpospolita című liberális napilap tárta február elején olvasói elé. Oroszországban még ennél is súlyosabb következményekkel járt a sértő rajzok publikálása, a volgográdi városháza tegnap ugyanis bezárta azt a lapot, amely közölte a karikatúrákat.
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
