Hat sarokpontja van az ellenzéki párt oktatáspolitikai programjának: a nevelés megerősítése, esélyteremtés, átfogó értékelési és minősítési rendszer bevezetése, a szakképzés megújítása, a pedagógusi életpályamodell és a bolognai folyamat ésszerű folytatása – mondta Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője a tervekről. Szerinte ma az iskola csupán oktatási feladatokat lát el, háttérbe szorult az intézmény nevelési funkciója. Az iskolák feladata, hogy nemzettudatra, hazaszeretetre neveljék a gyerekeket. Ma nincsenek egységes képzési követelmények, és hiányoznak a nevelési feladatokhoz kapcsolódó elvárások is, ezért ezekkel ki kell egészíteni a szabályozást. Meg kell erősíteni a közösségi élet formáit is: kiemelten kell finanszírozni a diáksportot, az erdei iskolákat, a művészeti képzéseket. A nevelési feladatokhoz tartozik az is, hogy a jövőben egyetlen gyerek se hagyhassa el úgy az iskolapadot, hogy legalább egy hetet ne töltött volna el valamely határon túli magyar vidéken.
Átfogó értékelési és minősítési rendszert léptetnének életbe, amelynek része lenne a tanulók teljesítményének, képességeinek rendszeres mérése és a szükséges intézményi fejlesztések, változások irányát kijelölő értékelés is. A Fidesz bevezetné a 2002-ben a polgári kormány által kidolgozott pedagógusi életpályamodellt.
Kiemelten kezelnék az esélyteremtés ügyét is. A Fidesz szerint nem segélyeket kell adni a leszakadó családoknak, hanem ösztönözni kell őket a felemelkedésre. Így például kiemelten kell támogatni a kistérségi iskolákat, növelni kell a bölcsődék és az óvodák férőhelyeit. A középiskolai kollégiumok költségeit a mai 70 százalékos finanszírozás helyett teljes egészében az államnak kell állnia.
A Fidesz folytatná a szakképzési rendszer átalakítását. Ma sok olyan szakmát oktatnak, amellyel nem lehet elhelyezkedni, miközben számos terület munkaerőhiánnyal küzd. Át kell tekinteni a jelenleg képzett szakmák listáját, bővíteni kell a térségi integrációs szakképzési központok tevékenységi körét. A korábban lemorzsolódó, az általános iskolát be nem fejező, hátrányos helyzetű fiatalokat újra be kell vonni az oktatásba. A diákoknak ösztöndíjat, az őket gyakorlati képzésben részesítő, majd foglalkoztató vállalkozásoknak támogatásokat, kedvezményeket kell biztosítani. A szakközépiskolát végzett diákokat ösztönözni kell a technikusi képesítés megszerzésére.
A felsőoktatásban folytatnák a bolognai folyamat meghonosítását, de közben megőriznék a hagyományos képzési rend értékeit is. Így például a pedagógus- és a művészeti képzések esetében lehetővé tennék a diákok számára, hogy választhassanak a kétciklusú és a hagyományos, osztatlan képzés között. Az alap- és a mesterképzés esetében is feloldanák az államilag finanszírozott keretszámok merev korlátozását, hogy a tehetség határozza meg, hány fiatal tanulmányait finanszírozza az állam egy-egy évben. Nagyobb hangsúlyt helyeznének az emelt szintű érettségire: az alapkövetelmény lenne az egyetemi felvételin. Átalakítanák a felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési programot, hogy az elsősorban ne a befektetőnek legyen jó üzlet, hanem a hallgatóknak és az egyetemeknek. Ismeretes: ma az állam és az egyetemek 20 év alatt egy új kollégium árának három-négyszeresét fizetik vissza a befektetőknek a magántőkéből felépített ingatlanokért.
A 2025-ös büdzsé megalapozza a dinamikus bérnövekedést