Országos átlagban tavaly a vállalkozások 2,29 százaléka vált fizetésképtelenné, Hajdú-Biharban viszont csaknem öt százalékuk. A cégközlönyben közzétett felszámolások több mint 72 százalékát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kezdeményezte. Miklóssy Ferenc megyei kamarai elnök szerint az áfaviszszatartás mellett az alföldi megyében évtizedekig meghatározó baromfi- és húsipari nagyvállalatok tönkremenetele miatti krach is benne van e szomorú statisztikában. A nagyok fizetésképtelensége ugyanis végiggyűrűzött a teljes vertikumon, s szinte teljes egészében magával rántotta a beszállítói hátteret. Hasonló jelenségeket lehetett megfigyelni az állami megrendelők késedelmes fizetése miatt a közbeszerzésekben alvállalkozóként részt vevő, kevésbé tőkeerős építőipari kivitelező cégek körében is.
A vállalkozási kultúra fejletlensége, az összefogás hiánya mellett az is nehezíti a kisebb beszállítók helyzetét, hogy a hazai jogalkalmazás megrendelőcentrikus és lassú, vita esetén két-három év is eltelik, mire követeléséhez hozzájut a szállító. Eközben a kicsik jó része tönkremegy, s ez is jelentősen hozzájárul a felszámolások nagy számához. Nem így lenne, ha az amerikai gyakorlathoz hasonlóan a magyar bíróságok is gyorsított eljárást alkalmaznának: el lehetne érni, hogy a többnyire nem magas összegű vitatott tételek miatt ne lehessen teljes követeléseket évekig visszatartani. A kamarai elnök szerint szükség lenne arra is, hogy a szállítók és az állam együttműködésével jól funkcionáló garanciaalap jöjjön létre, ami legalább nyolcvan százalékban helytáll a vállalkozások jogos követeléseiért. Ez megkönnyítené a hitelfelvételt, növelné az európai átlag ötven százalékát sem elérő magyar forrásellátottsági mutatókat. A pénzintézetek ugyanis a tőkeszegény cégek hitelezését csak kigazdálkodhatatlanul magas kamatok mellett vállalják, s ez szintén a kisvállalkozások jelentős részének tönkremeneteléhez vezet.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
