Szemben a korábbi gyakorlattal, az oktatási miniszter nem verte nagy dobra az idei felsőoktatási felvételi adatokat. Magyar Bálint csupán újságírói kérdésre árulta el az idei számokat, és igen szűkszavúan nyilatkozott a visszaesés okairól. Kijelentette: több mint tíz százalékkal, a tavalyi 148 ezerről 132 ezer főre csökkent a jelentkezők száma. Részletes statisztikák még nincsenek, így nem lehet tudni, hogy mely képzési formákat érinti csökkenés. A miniszter azt gyanítja, hogy elsősorban a távoktatásos, illetve levelező tagozatokon kisebb az érdeklődés. Magyar szerint a népességfogyás lehet az oka a kevesebb jelentkezőnek, illetve az, hogy az utóbbi években már felvételt nyertek azok a korábban érettségizettek, akik az érettségi évében kiszorultak a felsőoktatásból.
Az 1998-as kormányváltás évében egyébként csupán 126 ezren adtak be jelentkezési lapot, ám négy évvel később, 2002-ben ez a szám meghaladta a 165 ezret. Magyar Bálint újbóli miniszterségének kezdetén, 2003-ban valamelyest visszaesett a tanulási kedv, ám 2004-ben már ismét 167 000 fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézményekbe. Tavaly mindenkit váratlanul ért a drámai mértékű csökkenés, hiszen közel húszezerrel kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, mint egy évvel korábban. A tavalyihoz képest több mint tízszázalékos, 2002-höz viszonyítva pedig húszszázalékos a visszaesés.
A Fidesz szerint sokkoló és elkeserítő az idei statisztika, ami nem írható kizárólag a demográfiai folyamatok rovására. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője kijelentette: a tavalyi érettségi-, felvételibotrány, a tanulási költségek jelentős emelése, a felsőoktatás átalakítása miatti bizonytalanság mind oka a szomorú statisztikának. Hozzátette: a felsőoktatási törvény késlekedése, az alkotmánybírósági intők miatt késve kezdődött meg az új képzési szerkezet kialakítása, ezért elégtelennek bizonyult a jelentkezők tájékoztatása is. A most felvételizők nem tudhatják, mit ér majd a három év után kezükbe adott diploma, ahogy azt sem, kell-e a további tanulmányokért fizetniük, és melyik intézményben tanulhatnak majd. Az ígéretek ellenére nem épültek olcsó, mindenki számára elérhető kollégiumok, csökken az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek száma.
Indul a tankönyvreform. Elkészült, és várhatón március 1-jén hatályba lép a tankönyvekről szóló miniszteri rendelet módosítása, amelynek célja, hogy egyszerűbbek, érthetőbbek legyenek a kiadványok, és a tömény ismeretanyag továbbítása helyett gondolkodásra késztessék a diákokat. A jogszabály többek között korlátozza a mondatok hosszát, a szakszavak gyakoriságát. Magyar Bálint szerint a változtatásra azért volt szükség, mert a jelenlegi kiadványok közül számos könyv túl sokat markol az ismeretekből, szövegezésük nehezen érthető és tanulható.
origo.hu
Magyar Péter pártjának képviselői is aláírták a háborúpárti paktumot
