Elutasította azt az indítványt az Alkotmánybíróság napokban közzétett határozatában, amelyet a 2003. július 1-je óta hatályos büntetőeljárási törvény egyik új szakasza ellen nyújtottak be. A kérelmező azt kifogásolta, hogy a hivatalos személyek becsületvédelmi ügyeiről szóló jogszabály sérti a jogbiztonságot és a személyes szabadsághoz való jogot. A bírák szerint egyik sérelem sem állapítható meg.
A jogszabály leginkább a sajtó számára sérelmes. Rágalmazási ügyekben ugyanis újabban az ügyész képviseli a vádat, ha hivatalos személy becsületét sértette meg valaki. Mindenki más maga köteles magánvádlóként eljárni. Az annak idején Bárándy Péter által beterjesztett jogszabály lényegében visszahozta azt a megoldást, amely a szocializmusban volt érvényben. A rendszerváltozás előtt a hatóság, a hivatalos személy megsértése önálló, súlyos bűncselekménynek minősült. Ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánybíróság 1994-ben megsemmisítette. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján kifejtette, hogy a közszereplőknek, a hatóság, a hivatal embereinek több kritikát kell elviselniük. Becsületvédelmi ügyeik az egyszerű polgárok rágalmazási ügyeivel kerültek egy sorba: ezekben ők is maguk perelhettek. Az Alkotmánybíróság mostani döntése egy szót sem szól sem a véleményszabadságról, sem pedig arról, miért kell a hivatalos személyeket most már az ügyésznek képviselnie.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője kérdésünkre elmondta: egyetért azzal, hogy az új jogszabály nem függ össze sem a jogbiztonsággal, sem pedig a személyes szabadsággal. Kiemelte ugyanakkor, hogy az AB eddig általában kiterjesztette vizsgálatát az indítványokban nem említett összefüggésekre is. Ez most nem történt meg. A TASZ hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordul, és kéri, vizsgálják meg, hogyan viszonyul a jogszabály a szólásszabadsághoz és a törvény előtti egyenlőséghez.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
