Az egészségügy beszerzéseinek 5,7 százalékában hirdettek versenyt a beszállítók között, akik összesen 45,9 milliárd forint értékben kaptak megbízást. Ez igen kis arány az országos 21,8 százalékhoz képest – állapította meg az intézet. A közbeszerzések 53 százalékát egyébként öt cég nyerte meg tavaly.
A közbeszerzésekben a legnagyobb arányt az építés, a felújítás képviseli, majd a gyógyszerek és az orvosi eszközök következnek. Érdekes, hogy ennek ellenére a teljes kórházi gyógyszerbeszerzésnek csak 6,9 százalékában élnek az intézmények a versenyeztetés lehetőségével. A gyógyszerközbeszerzések 42,6 százalékát egyébként egyetlen cég nyerte el.
*
Udvardy Attila, a GKI-EKI kutatásvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi intézmények nem használják ki a közbeszerzésben rejlő megtakarítási lehetőségeket. Noha jogszabály írja elő, mekkora értékű beszerzésnél kötelező a versenyeztetés, a szakember szerint az intézmények ezt megkerülhetik: több részben vásárolják meg a terméket vagy a szolgáltatást, s így egy-egy beszerzés értéke nem éri el az említett értéket. Mások arra is felhívták a figyelmet, hogy elriaszthatja az intézményeket a versenyeztetéstől a bonyolult eljárás, amelyhez sokszor drágán kell külső cégeket megbízniuk.
Egy másik, nemrég közzétett vizsgálat egyébként arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás sem mindig „tiszta”. Sőt: mintegy 90 százalékra becsülték a korrupt vagy szabálytalan kiírások arányát.
A közelmúltban több egészségügyi közbeszerzést is megtámadtak – általában a tenderen vesztes cégek –, azt gyanítva, hogy a feltételeket egy konkrét vállalkozásra szabták. Ilyen volt például az Egészségügyi Minisztérium mintegy tízmilliárd forint értékben meghirdetett altató-, lélegeztetőgép-, valamint betegőrzőmonitor-beszerzési pályázata, illetve az Országos Mentőszolgálat helikopterbeszerzése.
Magánzsebbe vándorló állami forintok. A világszerte éves szinten 3000 milliárd dollárra rúgó egészségügyi kiadások legalább 5 százaléka, azaz 150 milliárd dollár magánzsebekbe vándorol – állapítja meg a Transparency International éves jelentése. A lopás és a sikkasztás gyakori jelenség, a beszerzéseket összejátszások, a kifizetéseket hamisítások fertőzik. Magyarország sem kivétel ez alól. Nemrég az alapellátásban dolgozóknál az eszközvásárlási hitelhez nyújtott állami támogatásnál derült fény visszaélésekre. Az egészségbiztosító gyanúja szerint sok háziorvos magánpraxisának fejlesztésére fordította az állami pénzt. A Transparency International egyébként a korrupció egyik példájának tekinti azt a hazánkban is előforduló esetet, amikor az egészségügyben dolgozók pénzt kérnek az ingyenes szolgáltatásokért is, s kerülik a közbeszerzést az egészségügyben.

Rubint Rella nyilatkozott a válásról – így látja most az életét