Az ORTT az idei választási időszakra is megfogalmazta és közzétette azon ajánlásait, melyeket a műsorszolgáltatóknak tanácsos figyelembe venniük. A médiahatóság által megfogalmazott irányelvekről azonban nincs egységes vélemény a szakma képviselői között. Az egyik legsarkalatosabb kérdés természetesen a különböző oldalakhoz tartozó politikai erők megjelenése; hogy az ORTT ajánlása mennyire vitás, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy – egy az egyben legalábbis – szinte egyetlen médium sem kívánja alkalmazni.
A médiahatóság által megfogalmazott dokumentum szerint ugyanis a parlament ellenzéki erőinek megjelenése nem lehet kevesebb, mint a kormány és a kormánypártok megjelenésének fele. Ez tehát anynyit tesz, hogy a médiahatóság szerint az már elfogadható arány, ha az ellenzéki erők a megjelenések egyharmadát tudhatják magukénak. A megjelenési arány modelljéül a BBC-t szokás citálni, több műsorszolgáltató úgy véli ugyanakkor, hogy ez a megoldás nem tartható a magyarországi médiapiaci és társadalmi rendszerben.
További ellentmondásos részei is vannak az ORTT-ajánlásnak. A dokumentum egy helyütt kimondja: „Egyetlen rádió- és televíziócsatorna sem részesíthet előnyben valamely pártot, és nem fordíthat nagyobb figyelmet egyik jelöltre sem.” Ennek ellentmondva néhány sorral lejjebb már ez olvasható: „A szerkesztőknek maguknak kell eldönteniük, hogy a különböző politikai erők mekkora időtartamban jelennek meg.” Pomezanski György, a Duna TV alelnöke kifogásolja azt az ajánlást is, mely szerint a politikai események közvetítésekor az ott megjelent közönség nagyságára, és nem az összetételére kell hangsúlyt fektetni. – Ha az ORTT ezt kéri, meg kellett volna fogalmazni azt is, hogy az „összetétel” szó alatt mit értenek. Például kerüljük a kék szeműeket, a nőket, a férfiakat, vagy éppen a fiatalokat és az öregeket? – tette fel a kérdést az alelnök. Mint elmondta, a Duna TV választási műsoraiban kivitelezhetetlen az a kívánalom is, hogy minden pártot jelenítsenek meg. – Nincs definiálva ez a kérdés sem. Ha van egy szakpolitikai vita a Duna TV-ben, akkor oda hívjunk meg negyven pártot, a legkisebb társadalmi erőt képviselő szervezetnek pedig egy egyórás műsorban adjunk nyolc másodperc megszólalási időt? – hívta fel a figyelmet az alelnök egy újabb anomáliára. Mint Pomezanski elmondta lapunknak, elsősorban a kormányképes politikai erőnek kívánnak „megméretési lehetőséget” biztosítani, ennek keretében készülnek a miniszterelnök-jelölti vitára is. Egyebekben pedig a két politikai oldal egyenlő arányú megjelenését tartják irányadónak, „az elemző műsorokban pedig hangsúlyos helyen szerepelnek majd a nemzetpolitikai kérdések”.
A Magyar Televízió (MTV) is kiemelten kezeli a választási műsorokat, az erre történő felkészülés jegyében alakult meg a nemzeti főadó választási irodája. E munkacsoport állította össze a tévé választási etikai kódexének tervezetét, de ebbe még – hivatalosan – nem sikerült bepillantást nyernünk. – Az MTV azután kívánja nyilvánosságra hozni etikai kódexét, miután azt újságíró szakmai szervezetek is véleményezték – közölte Simon András alelnök, az MTV választási irodájának vezetője. Az anyagot azonban egyelőre a négy parlamenti párt elnöke kapta meg, akiknek véleménye – a tervek szerint – ugyancsak beépül a végleges dokumentumba. A lapunkhoz eljutott információk szerint ugyanakkor az MTV etikai irányelvei lényegüket tekintve megegyeznek az ORTT mindenki által hozzáférhető ajánlásaival, így többen nem értik a tévé diszkréciójának az okát. Holub Katalin, az MTV szóvivője megerősítette lapunknak, hogy „az ORTT ajánlásainak figyelembe- vételével” született a dokumentum. A konkrétumokat illető kérdésünkre azonban csak annyit felelt, hogy „közölni fogjuk, ha hírértékkel bíró információk születnek”. A Magyar Rádió a hírműsorokban továbbra is azt a már alkalmazott, az ORTT ajánlásával egybecsengő modellt kívánja érvényesíteni, melynek értelmében a kormány, a kormánypártok és az ellenzék 1/3-1/3-1/3 arányban jelenhet meg. A belpolitikai választási műsorokban viszont „minden, országos listát állítani képes politikai erő másodpercre megegyező megjelenési lehetőséget kaphat” – tudtuk meg Hollós János alelnöktől. A rádió etikai szabályozása ugyan már készen van, de nem hatályos: annak kihirdetése ugyanis elnöki jogkörbe tartozik; minthogy elnöke nincs a Magyar Rádiónak, most a kuratóriumtól kell felhatalmazást kérnie az alelnöknek a dokumentum kihirdetéséhez. – Erre reményeink szerint nagyon rövid időn belül sor kerül – közölte Hollós János.
A legnagyobb mértékben az országos kereskedelmi televíziók hajlandók eltérni az ORTT megjelenési arányokat rögzítő ajánlásától. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója az egyik internetes hírportálnak elmondta: nem világos, hogy az ORTT pontosan mit is ért kiegyensúlyozottság alatt. A hírigazgató úgy nyilatkozott, hogy általában az RTL Klub is a háromharmados modellhez tartja magát, de a választási kampány idején a feles megjelenési arányt igyekszik szem előtt tartani. Mint elmondta, az is fontos, hogy a csatorna kiszűrje a társadalmi hirdetésnek álcázott politikai hirdetéseket.
Bárdos András, a TV2 esti hírműsorainak főszerkesztője ugyancsak az index.hu-nak nyilatkozva kifejtette, hogy a Tények című politikai-közéleti elemző és hírműsorban eddig a kormányerők – tehát együttesen a kabinet és a kormánypártok – 60, míg az ellenzék 40 százalékban jelent meg. A választás lezártáig hátralévő időszakban azonban – az RTL Klubhoz hasonlóan – a TV2 is az 50-50 százalékos arányt célozza meg, valamint helyet kívánnak biztosítani a pártelnökök és a miniszterelnökök vitájának is.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
