Irracionális irányba kezd elfajulni a szlovák választási kampány. A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom például a júniusra előre hozott választásoktól függetlenül összehívatta a parlamentet, hogy a kulturális miniszter leváltásáról tárgyaljanak. Meglehetősen bizarr az ötlet, de Meciaréknak bizonyítaniuk kell a választások előtt, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt, mert lám, a miniszter leváltását is csak ők merték kezdeményezni. Persze, a mozgalomnak tennie kell valamit, hiszen a jelenlegi 11–12 százalékos népszerűségével aligha nyeri meg a választásokat, bármennyire is ez a szándéka Meciarnak. Eredményük nagyon messze van a Robert Fico vezette Smer-Szociáldemokrácia 31-33 százalékos támogatottságától.
Bármennyire is nagy a két párt között a különbség, Fico mégis mintha megijedt volna Meciar „győzelmi szándékától”, na meg a kulturális miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványtól. Mi másért jelentette volna be, mint hogy egy Mikulás Dzurinda elleni bizalmatlansági indítványon rágódik. Mert, ugye, az rúg nagyobbat a kormányba, aki nem egy sima kulturális minisztert akar meneszteni, hanem a kormányfőt. Az ok most éppen az, hogy állítólag a Mol tulajdonában lévő Slovnaft kőolaj-finomítónak el akar engedni Ivan Miklos pénzügyminiszter egy nyolcmilliárd koronás, azaz mintegy ötvenegymilliárd forintos büntetést. Fico szerint Dzurindának le kell váltania a pénzügyminisztert, egyébként ő mehet. Ficóék a hírt (feltételezést?) azzal spékelték meg, hogy a büntetés elengedésével a szlovák polgárokat fosztja ki sok milliárddal a pénzügyi tárca, amit egy magyar cég zsebébe akar átmosni. Azzal riogatnak, hogy a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió újra összefoghat a hozzá hasonlóan 10-11 százalékos népszerűségnek örvendő Magyar Koalíció Pártjával, s rögtön átmosnak pár milliárdot valamelyik magyar cégnek.

Drasztikus lépésre kényszerítette a népharag Karácsony Gergelyt: kirúgta a BKV vezérigazgatóját