Nem csak hajléktalanokat fenyeget a fagy

Legalább negyvenöt halálos áldozata van január elseje óta az idei rendkívül hidegnek – értesült lapunk az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy tavaly szeptember és idén február harmadika között százhárman vesztették életüket hazánkban a fagy miatt. A szociális tárca miniszteri biztosa elismerte, hogy sokat kell még tenniük a lakhatási krízisek megoldásához. A hajléktalanok a menhelyeken történt túlkapásokra, megaláztatásra panaszkodnak.

Kristály Lehel
2006. 02. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy-két ember lelte halálát naponta a hidegben az idén – derült ki az ORFK tájékoztatásából. Értesüléseink szerint az áldozatok egyharmada lakásban, másik harmada közterületen, míg a többi ismeretlen helyen hunyt el.
A szociális tárca minden erőfeszítése ellenére lehetetlen elkerülni az évente bekövetkező háromszáz fagyhalált – válaszolta felvetésünkre Vecsei Miklós, az ICSSZEM hajléktalanügyekért felelős miniszteri biztosa. Tőlünk nyugatabbra lakosságarányosan is hasonló a tragédiák száma. Mi azonban inkább azt számoljuk: hány embert tudtunk megmenteni, ami egyben a társadalmi összefogás eredménye is – fejtette ki a miniszteri biztos. Ugyanakkor az összesítésekben nem lelhetők fel azok, akik később haltak meg, mert elfagyott végtagjukat esetleg amputálták. Ide tartoznak még a lefagyott veséjű áldozatok is. Vecsei Miklós a kormány felelősségéről azt mondta, hogy e gondok kezelését nem egyetlen kormányzati ciklus alatt kell megoldani. A téli ellátások állami rendszere jó, de rengeteg feladat van még a lakhatási krízisek megoldása területén – ismerte el. A társadalombiztosítási rendszerbe a hajléktalanok is beletartoznak, és mindenfajta egészségügyi juttatás megilleti őket. A kórházak nem szokták felelőtlenül elbocsátani a náluk kezelt hajléktalanokat, de az utcán találkoztam már fekvőgipszes fedél nélkülivel – tette hozzá. Ezért létesítettek lábadozókat, amelyek hátterét két éve a huszonnégy órás egészségügyi központok adják. Az eddig működő központokban (négy budapestiben, és egy-egy pécsi, illetve miskolciban) tizenötnél több a férőhely, és hátravan még négy ilyen intézmény létrehozása is. Vecsei Miklós hozzáfűzte: tudomása szerint a hideghullám jelentkezése óta nem volt egyetlen olyan helyzet sem, hogy a regionális diszpécserszolgálatok elutasították volna a tőlük igényelt segítséget.
Antalné Révfalvi Dorottya, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója leszögezte, hogy a fagyhalottak nem mindegyike hajléktalan, mert sok idős ember a lakásában válik a mínuszok áldozatává. A halálokokról egyértelmű zárójelentés nincs, de mivel folyamatos kapcsolatban állnak a hajléktalanszállókkal és menhelyekkel, tudják, hogy üres helyek mindig vannak. Az igazgató a hajléktalanokról úgy vélekedett, hogy sokan azért nem jelentkeznek a menhelyeken, mert szerintük ott meglopják őket. Ez viszont azért nem feltétlenül igaz – véli Antalné Révfalvi Dorottya –, mert ma már a ruhapótlás nem nehéz, különösebb értékekkel pedig nem rendelkeznek. Sokkal inkább arról van szó – amint azt több ügyfelünk is elpanaszolta –, hogy nem kívánják feladni szabadságukat, nem tűrik a kötött, intézményesített rendszert, amelyben gyakran túlkapások érik őket. Ilyenek például a csoportos fertőtlenítések, az alkoholszondáztatások, a közös ágy használata. Amikor a felvételét kéri egy rászoruló, olyan tiszti orvosi igazolással kell rendelkeznie, amely szerint egészségileg alkalmas a közösségi létformára. Egyik ügyfelünk elmesélte, hogy tucatmagával a tiszti orvosi szolgálatnál meztelenre vetkőztetve falhoz állították, majd fertőtlenítőszerrel locsolták őket. Közben pedig azt ordították nekik, hogy ne lopják el a törülközőket – tárta fel az okokat a szociális igazgató. Megtörténik az is – folytatta –, hogy különböző feladatokkal bíznak meg egyes hajléktalanokat, bár ezt a legtöbb helyen már szigorú szabályok tiltják. Így a kiemeltek maguk alá rendelik a többieket, és a legtöbb megalázást ők követik el – tette hozzá. – Ezért néznek szembe inkább akár a fagyhalállal. Az igazgató megemlítette, hogy két éve a kormány nagy hangsúlyt fektet a téli krízishelyzetek kezelésére, és bár tavaly nagy összegeket szánt az utcai szociális ellátásra is, ez a normatíva idén már jelentősen lecsökkent.

Jogos végtisztesség. A törvény szerint minden elhunytat megillet a méltó temetés, ezt pedig a jogszabály az önkormányzatok hatáskörébe utalja – mondta el lapunknak Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. osztályvezetője. Ilyen eljárást akkor rendelnek meg az önkormányzatok, ha nem sikerül felkutatni az elhunyt hozzátartozóit. A közköltséges temetkezések értéke százezer forint alatt van. Az elhunytak többségét elhamvasztják. Tavaly nyolcszáznegyvenhárom ilyen szertartást rendeltek a BTI Rt.-től.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.