A folyóinkon képződött jég addig nem okoz gondot, amíg áll vagy zajlik – nyilatkozta lapunknak Szentiványi Árpád, a Vízügyi Központ árvízszakértője. Veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha torlaszok keletkeznek. A közeli napokban ettől nem kell tartanunk, az átmeneti enyhülés kedvezett a védekezésnek. A jövő héten azonban a meteorológiai előrejelzések szerint ismét kemény hideg várható.
Jelenleg a Tisza egész magyarországi szakaszán egybefüggő a jégréteg, ennek vastagsága 10 és 22 centiméter között váltakozik. Torlódások a mellékfolyóin, a Szamoson és a Maroson jöttek létre, magasságuk helyenként eléri a 40-100 centimétert. Ebből a jégmennyiségből akkor lehet árvíz, ha a vízgyűjtő hegyekben és nálunk egyszerre enyhül az idő. A Körösöket – a Sebest kivéve – jégtakaró borítja, a gyors folyású Sajó és Zagyva csak foltokban jeges. A Dunán a zajlás dinamikája lecsökkent, a főváros fölött 10-20, alatta 20-40 százalékos. Ez a mutatószám a jég és a tiszta vízfelület arányát jelzi. A jégképződés a bősi erőmű utáni szakaszon kezdődik újra, mert a létesítmény felfogja a táblákat.
Jégtorlasz eddig még sehol nem állt össze. A szakemberek akkor beszélnek erről a jelenségről, ha egy viszonylag rövid szakaszon legalább öt-hat méteres vízszintkülönbség keletkezik a torlasz előtt, illetve után. Ennek kialakulását kell megakadályozniuk a jégtörőknek. Öt nagy és két kisebb hajó állomásozik Baján, kettő Dunavecsén, kettő pedig a fővárosban, az újpesti kikötőben. Ha a helyzet megkívánja, két hajónk – államok közötti egyezmény alapján – déli határainkon túlra is lemegy, s Szerbia-Montenegró és Horvátország vizein látja el feladatát. Ez akkor indokolt, ha a jégzajlás 80-90 százalékos, és további hideg várható.
A jégtörő flotta bevetésére ezen a télen még nem volt ok. A jégvédelem jelzőrendszere háromfokozatú. Legenyhébb az első, amikor a hajókat állomáshelyükön melegen tarják. A másodikban valamelyik vízi járművet eredeti helyéről már át kell vezényelni egy másik folyószakaszra, kikötőbe. A harmadik maga a jégtörés. Ekkor a megerősített testű hajók felfutnak a jégre, és a saját súlyukkal roppantják össze. A flotta nagyobb egységeit döngölővel is felszerelték, ez a szerkezet szétüti a jeget. Robbantani akkor szükséges, amikor a hajók nem bírnak a vastag jéggel. A detonáció keltette repedésben a jármű már folytathatja az útját.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
