Téli (ügynök)vadászat nagyvadakra

Mintha Auschwitz után csak azzal foglalkoznának, hogy ki volt kápó, de azzal nem, hogy ki állította fel a koncentrációs tábort – vélekedett az ügynökügyek médiabeli adagolásáról és tálalásának természetéről Bogárdi Szabó István. A Duna-melléki református püspök azután nyilatkozott lapunknak, hogy Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom legutóbbi számában Paskai László bíboros és a titkosszolgálat 1960–1974 közötti együttműködéséről publikált tényfeltáró írást. Bogárdi Szabó – aki korábban önként átvilágíttatta magát – úgy látja, az egyházak ügynökkérdéssel összefüggő, nehezen magyarázható másfél évtizedes hallgatásba burkolózása mögött az is meghúzódhat: nem úgy érzékelik, hogy az egyházüldöző rendszer mindenestül megsemmisült volna. – Ez a kampány kellős közepén indított „téli vadászat nagyvadakra” csak azt bizonyítja, hogy az effajta ügynöktéma mindaddig elő fog kerülni, méghozzá deformáltan, amíg nem történik meg az egész kérdés teljes körű feltárása – foglalt állást a református püspök.
Az egyházi vezető óvott attól, hogy a történészeket hibáztassa bárki is; szerinte az időzítésért nem ők a felelősek. Bogárdi Szabó püspököt az háborítja fel, hogy mindmáig nincs feltárva ennek a velejéig korrupt rendszernek a mechanizmusa, nincsenek megnevezve az elnyomó rendszert működtetők, a hivatásos ügynökök, tartótisztek, a jelentések megrendelői, felhasználói. Nem kutatják, hogy kik és mire használták fel a többnyire zsarolással kicsikart jelentéseket, illetve hogy ma hol vannak, milyen poszton és körülmények között élnek. Így, miközben erkölcsileg pellengérre állítanak hálózattal együttműködő személyeket, a főbűnösök, a régi elvtársak változatlanul markukba nevethetnek – állapította meg a református püspök.
Az Élet és Irodalomban publikált, Paskai Lászlóról szóló anyag kapcsán a püspök kijelentette: az eddig nyilvánosságra kerültekből az tűnik ki, hogy a bíboros nem keresett együttműködést a titkosrendőrséggel. Mint pap egy egyházüldöző rendszer nyomása alatt állt, és nem áltatta magát azzal, hogy ha beszervezik, sokakat vagy némelyeket megmenthet. Bogárdi számára az is világossá vált az ÉS-tényfeltárásból, hogy Paskai a hálózattal való kapcsolata során nem ártott senkinek. Kérdésünkre, vajon hibázott-e a főpap azzal, hogy 1990 után nem állt elő az igazsággal, a püspök nem válaszolt sem igennel, sem nemmel. Feltételezése szerint a bíboros magánemberként többször érezhette, hogy nyilvánosság elé kellene állnia, egyházvezetőként azonban valószínűleg azt igyekezett mérlegelni, egyházára nézve milyen következményei volnának vallomásának. Veres András katolikus püspökkel egyetértve Bogárdi Szabó arra következtetett, valakik úgy ítélik, az egyházak múltjának emlegetése kitűnő lehetőség arra, hogy a választási kampányban a jelenlegi felelős politikusok dolgaira essék a legkevesebb reflektorfény.
Gyulay Endre, a szeged–csanádi katolikus egyházmegye püspöke a hirszerzo.hu internetes lapnak azt fejtette ki tegnap, az erkölcsileg elítélendő tettekről egyháza papjai már bizonyára számot adtak a gyóntatószékben. Gyulay közölte, az egyházban bizonyos pozíciótól fölfelé szóban mindenkinek jelentenie kellett az Állami Egyházügyi Hivatalnak.