Különböző nézetek ismertek az alkotmányok természetéről. Az uralkodó nézet szerint az alkotmány politikai nyilatkozatok és jogi normák együttese. A közjogi (államjogi, alkotmányjogi) jogviszonynak is vannak nélkülözhetetlen elemei, úgymint a törvényekben többnyire személytelen módon meghatározott alanyok, a normatív tartalom (jogok és kötelezettségek), a tárgy, és egyesek szerint idesorolható a finalitás (cél) is. Modern társadalmakban a jogviszony elsősorban jogszabályok alapján jött és jön létre – fogalmaz a Budapest Analyses tanulmánya. A lapunknak eljuttatott dokumentum szerint a nyugati jogi hagyományban kiemelkedik a személytelen módon meghatározott alany és az automatizmus. A jogalanyokat a törvény csak kivételes esetekben nevesíti, adott tényállás esetében a norma automatikusan érvénybe lép, azaz alkalmazható. A közjog alanyai közé tartoznak az állampolgárok is, hagyományos felfogás szerint a nemzetállammal (ebben az összefüggésben szinonim a területi állammal) jogi viszonyban álló egyének. Az államnak és az állampolgárnak is vannak jogaik és kötelezettségeik. Azt, hogy a felek menynyiben és miként élnek jogaikkal vagy tesznek eleget kötelezettségeiknek, törvényben rögzített automatizmusok rögzítik. Az állam kiléte egyértelmű, míg az állampolgároké (ezrek vagy százmilliók, egyre megy) nem. A státusuk számít, nem az identitásuk, nevük, etnikai, nyelvi, vallási, nemi, szociális hovatartozásuk – írja az elemzés.
A kormány alkotmánymódosító javaslata a határon túli magyarok közjogi státusáról nehezen egyeztethető össze a fent vázolt modellel. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a javaslat szerint a státus nem jelent jogviszonyt, legfeljebb egyoldalú és törvényes garanciákat nélkülöző ígéreteket a Magyar Köztársaság részéről. Az alkotmány 6. cikk 3. bekezdéséhez képest tehát nincs lényegi változás. A jogalanyok továbbra is a Magyar Köztársaság, illetve a közelebbről meg nem határozott határon túl élő magyarok. Szó van ugyan a határon túli magyar szervezetekről is, de nem világos, hogy közülük melyek jöhetnek számításba. A kormány javaslata szemben áll a hagyományos nemzetállami modellel, ennek összes lehetséges nemzetközi következményével. A jelenlegi nemzetközi rendszer a nemzetállamok rendje, amely egyebek mellett a létező kisebbségvédelmi mechanizmusokat is meghatározza. A javaslat valószínűleg imázsjavító megfontolások miatt született, hiszen azzal a kormány is tisztában van, hogy az előterjesztést a jelenlegi parlament nem szavazza meg.
A fő baj azonban az – állapítja meg a Budapest Analyses elemzése –, hogy a javaslat a közjog eszközeivel próbál megteremteni egy olyan határokon átnyúló közösséget, amely fölött sem a Magyar Köztársaság, sem a közelebbről meg nem határozott határon túli magyarok és szervezeteik nem, vagy nagyon csekély jogi ellenőrzéssel bírnak. Nem is bírhatnak, amíg a nemzetközi rendszert a nemzetállami paradigma uralja. A tanulmány szerint az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a megítélt határon túli támogatások folyósítása késik, hátrányokat okozva az érintetteknek az oktatás és a kultúra területén. Milyen jogi eszközei vannak a határon túli szervezeteknek, hogy a magyar államot rábírják törvényben vállalt kötelezettségei teljesítésére? A legjobb esetben csak politikai és/vagy morális befolyásról beszélhetünk.
A rendszerváltozás idején az alkotmányba bekerült a határon túli magyarokkal szemben „érzett felelősség”, amely alapján kialakult egy – az utóbbi években gyakran bírált – támogatási gyakorlat. Ezt a gyakorlatot valóban újra kell gondolni, hiszen ez az a terület, amelyen valóban változtatásokra van szükség, állapítja meg a Budapest Analyses. 2006 januárjában volt tizennyolc éve, hogy először hangzott el hivatalosan: a határon túli magyar kisebbségek a magyar nemzet részei. Talán ez az egyetlen olyan elv, amelyet illetően jelenleg „nemzeti” konszenzus van. A magyar kormánynak az alkotmány módosítására vonatkozó javaslata nem hoz újat e tekintetben, a határon túli magyarok támogatásának reformját viszont érdemben nem tűzi napirendre, s a továbbra is létező aszimmetriákat sem enyhíti – írja az elemzés.

Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán