A belorusz elnök biztosra ment

Óriási többséggel, a szavazatok 82,6 százalékával választották meg a hét végén harmadik elnöki ciklusára is Belorussziában Alekszandr Lukasenkót.

A nyugatos ellenzék vezetőjét, a Varsótól Brüsszelen át Washingtonig látványosan támogatott Alekszandr Milinkevicsre a fehéroroszok hat százaléka voksolt, a szalonellenzékinek nevezett liberális demokrata Szergej Gajdukevics a szavazatok 3,5, míg az inkább Moszkvát preferáló ellenzéki jelölt, Alekszandr Kozulin a 2,3 százalékát kapta.
Az ellenzék legfőbb jelöltje, Alekszandr Milinkevics – a hatalom alkotmányellenes megragadásának minősítve a voksolást – új választás kiírását követeli, és az utcára hívja híveit, ezek a tüntetések azonban ez idáig meg sem közelítették a korábbi „színes” forradalmak tömegeit. Saját állítása szerint az ellenzék vezetőjét a választók mintegy harminc százaléka támogatta, Alekszandr Lukasenko pedig az első fordulóban nem érte el a győzelemhez szükséges ötven százalékot.
Mindennek némiképp ellentmond, hogy Milinkevics mögött koránt sem az egész ellenzék sorakozik fel, a vidék pedig szinte teljes mértékben a jelenlegi elnököt támogatja. Ezért, ahogy a BBC tudósítása is fogalmaz, Lukasenkóval mint realitással kell a jövőben is számolni Belorussziában.
*
Az ellenzéki Milinkevics jogi úton kívánja megtámadni az eredményt, egyúttal tüntetésre szólította fel híveit. Nem ismeri el a választás tisztaságát nemzetközi szervezetek és kormányok sora sem.
Nem felelt meg a szabad és tisztességes választás követelményeinek a fehéroroszországi elnökválasztás – állapította meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőcsoportja, az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei brüszszeli tanácskozásukon pedig felvetették, hogy büntetőintézkedéseket is fontolóra vesznek a fehérorosz rezsimmel szemben.
Alekszandr Lukasenko ugyanakkor sajtóértekezletén magabiztosan jelentette ki, nem fél a szankcióktól, és Fehéroroszországban nem történt forradalom. Véleménye szerint tisztességes és demokratikus volt a választás, amelyet nem is lehetett volna meghamisítani, hiszen több mint 1200 nemzetközi, harmincezer hazai megfigyelő és több mint ezer újságíró követte figyelemmel. Az újraválasztott elnök hangsúlyozta, Fehéroroszország tiszteli az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, de nem hajlandó átvenni az európai uniós és amerikai, varsói normákat, hiszen saját politikai kultúrája van. Azt tanácsolta a külföldi országoknak, előbb otthon szabadítsák meg saját polgáraikat a szegénységtől és a bűnözéstől, ne Fehéroroszországot tanítsák arra, hogyan kell élni.

Magyar aggodalom. A legmélyebb aggodalmát fejezte ki a fehérorosz elnökválasztás során jelentkező antidemokratikus cselekmények miatt a lengyel parlament külügyi bizottságának elnöke. Nyilatkozatát magyar kollégája, Németh Zsolt is aláírta. Hasonlóan reagált a magyar Külügyminisztérium is, felszólítva a hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak erőszakot a tüntetőkkel szemben.