Talán kevesen tudnak arról, hogy a Magyar Rádió nemzetközi hírű hangrestauráló csoportjának vezetője, Fényes Péter igazságügyi hangszakértői munkát is végez. A hangmérnök rossz minőségű felvételeket tesz hallgathatóvá, lehallgatott telefonbeszélgetések szereplőit próbálja azonosítani olyan berendezések segítségével, amelyekkel az amerikai FBI is dolgozik. A szakterület a tudomány mércéjével mérve egészen új: Magyarországon csupán a kilencvenes évek közepétől lett az igazságszolgáltatás számára is elfogadott.
A Magyar Rádió melléképületében, az egykori Esterházy-kastély cselédbejáróján lehet feljutni a korábban hálószobának használt stúdióba, a hangrestauráló csoport vezetőjének irodájába.
A hangmérnök a kezdetekről elmondta: 1995-ben a Belügyminisztériumból kereste fel valaki egy magnókazettával, amelyen egy bűnügy szereplőinek a beszélgetését rögzítették. Az operatív akcióban távolról készült a felvétel, s Fényesnek az volt a dolga, hogy az alig hallható beszédet érthetővé tegye. Az amerikai berendezéssel ez percek alatt sikerült, s néhány héttel később a BRFK már kész együttműködési kéréssel jelentkezett. Amikor Fényesnek még nem volt meg az igazságügyi szakértői vizsgája, eseti szakértőként kérték a segítségét, de az évek múltán a szakértelmét olyan sok alkalommal igényelték, hogy hét éve felvették a névjegyzékbe. A hangszakértő igazságügyi tevékenysége két területre koncentrálódik: a hangrekonstrukcióra és a hang-összehasonlításra. Előbbinél jórészt rossz minőségű, diktafonnal vagy mással rögzített, bizonyító erejű felvételeket kell hallható formába hozni. Főleg kisebb jelentőségű ügyekben kérik az ehhez hasonló munkákat. – Például tartozások behajtásakor a hitelező diktafonnal a zsebében megy adósához, aki először letagadja, később elismeri tartozását, a ruhazsebben készült felvételen viszont szinte semmi nem hallatszik – magyarázta Fényes Péter a megkeresések nagy részének lényegét. Vannak viszont a rendőrség által, operatív körülmények között készült felvételek is, amelyekből a rajta szereplő emberi beszédet kell rekonstruálni. Érdekes módon hasonló lehallgatásokkal a szakértő keveset találkozik, s csak néhány éve kell ezekkel dolgoznia.
A hang-összehasonlító munka kissé bonyolultabb az előbbi eljárásnál. – Professzionális hangrekonstrukció nélkül nem lehet érdemben alkalmazni a fonetika módszereit – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy nagyon rossz minőségű felvételeknél csak a zajt lehet mérni akkor, amikor a beszédhangjellemzőket kellene. Legalább 70-80 szó kell ahhoz, hogy két beszédhangot tisztességesen össze lehessen vetni. Itt az első lépés a felvételeken hallható beszéd rekonstruálása. Ezután mintát kell venni az összehasonlítani kívánt gyanúsított vagy vádlott hangjából. A kompromittáló felvételen, illetve mintán rögzített beszédet pedig számítógépes program segítségével hasonlítják össze. – A program úgynevezett spektogramban vetíti ki a hangot, amely háromdimenziós ábra: vízszintesen látni az időt, függőlegesen a frekvenciát, a görbe színei pedig az intenzitást jelölik. Tehát a spektogram azt mutatja, hogy az adott időintervallumban hallható beszédhez milyen intenzitású frekvencia tartozik – magyarázta Fényes Péter. Összehasonlításkor két minta különböző rezdüléseit kell összevetni, mivel minden beszédhangnak van valami spektrális jellemzője, amely olyan, mint az ujjlenyomat. Ahhoz, hogy az eredmény valószínűséget mutasson, a hangminták legalább 80-90 százalékának azonosságra kell utalnia – hangsúlyozta a szakértő. Teljes bizonyosságról viszont soha nem beszélhetünk. Ez azért van, mert még senki nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ha két összehasonlított beszédhangminta jellemzői minden tekintetben hasonlók, az személyazonosságot jelent-e. Azt sem lehet tudni: mennyi a valószínűsége annak, hogy létezik két azonos tulajdonságú hang. Bár ezzel összefüggésben Fényes Péterrel történt egy igen különleges eset. – Két ügy maradt meg igazán az emlékezetemben. Az egyik, amikor bizony jókorát tévedtem. Nagy valószínűségű hangazonosságot állapítottam meg egy felvételen hallható férfihang és a gyanúsítottól vett minta között, holott – szerencsére még időben – kiderült: az illetőnek az egypetéjű ikertestvére volt az elkövető. Látható: a hangazonosság nem jelent okvetlenül személyazonosságot.
A hangmérnököt letörte a tévedés, s azonnal nekifogott a kísérletezésnek. Ikerpárok hangját hasonlította össze, mire rájött: igen nehéz kimutatni a különbséget olyan egypetéjű ikerpároknál, akik azonos körülmények között, együtt, egy családban nőttek fel. Nekik nemcsak a fizimiskájuk, de a hangjuk is szinte azonos, minimális beszédstílus-különbséggel. A másik esetre pedig azért emlékszik Fényes Péter, mert akkor fenyegették meg komolyabban, ráadásul a terhelő szakvéleményét kizárták a bizonyítékok köréből.
– Gyilkosság vádjával állt a bíróság előtt egy férfi. A hatóság kezében volt egy hangfelvétel, amely alátámasztotta a bűnösségét. Elkészítettem a szakvéleményt, amelyben a vádlott hangjának valószínű azonosságát állapítottam meg, bár volt még más, önmagában nem elegendő bizonyíték is a bíróság kezében. A tárgyaláson a vádlott rokonai – akik az ügyvéden keresztül nyilván tisztában voltak a szakvélemény terhelő voltával – oda-odasúgtak nekem: megöllek, kinyírlak. Szóval a férfit már majdnem elítélték, mire a tárgyalás utolsó szakaszában kiderült, hogy a rendőrségnek nem volt bírói engedélye a lehallgatásra. Innentől kezdve a valós terhelő szakvéleményt kizárták a bizonyítékok közül, s a vádlottat végül bizonyítékok hiányában felmentették. Később nem kerestek meg a rokonok, bár tartottam tőlük – fűzte hozzá Fényes. Komolyabb fenyegetést azonban nem kapott a hangmérnök, bár szakértő ismerősei egyre többször panaszkodnak, hogy kezd kiélezetté válni a szakértői munka. Ennek ellenére Fényes Péter szívesen dolgozik az igazságszolgáltatásnak, szakértői munkájában a feltétlen objektivitást tartja a legfontosabbnak, bár fő tevékenységére: a rádió archívumának felújítására büszke igazán.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
