Bársonyos borok közt Hajós homokvidékén

Muray Gábor
2006. 03. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fújnak a böjti szelek. Még jó, hogy a Magyar Borok Házának márciusi borvidék-bemutatóját nem pénteken tartják – gondolom, és beleharapok a bácskai szemcsés hurkába meg a borkorcsolyaként kínált szarvaskolbászba. Fogadalmak ide vagy oda, azért az önmegtartóztatásba belefér a mértékletes kóstoló, különösen akkor, amikor a kevesek által ismert, sokak által félreismert borvidék mutatkozik be a budavári Szentháromság téren: márciusban a hajós–bajai borvidék a vendég, termelői ingyenes kóstolókat tartanak a borok házában.
Bár a bor mindent elmond: hol termett, milyen gazda keze alatt nevelkedett, s hogy szeretettel érlelték-e. Sümegi Tibor hegyközségi titkár néhány szóval mégis beavat a Császártöltéstől a déli országhatárig húzódó borvidék titkaiba: Hajós–Baja a környezetéhez képest magasabb tengerszint feletti magasságon fekszik, talaja löszös, a löszt lepelhomok borítja. A szokásosnál ritkábbak a szélsőséges éghajlati viszonyok, sok a napsütés, ezt meg is hálálja a szőlő – kellemesek a savak, a kék szőlő színanyagokban gazdag, a vidék borai bársonyosak, lágyak, tanninokban gazdagok és gyümölcsösek.
Már a honfoglalást követően megindult itt a szőlőtermesztés, erről először az 1075-ös garamszentbenedeki apátság alapítólevele tanúskodik. A Mária Terézia idejében Császártöltésen, Nemesnádudvaron, Vaskúton és Baja térségében megtelepedett svábság magával hozta szőlő- és borkultúráját, kialakultak a löszbe vájt pincefaluk, a hajósi pincefalu Európában ma is egyedülálló. A vidék fő fajtái a chardonnay, a rajnai rizling, az olaszrizling, a cserszegi fűszeres, a kunleány; a kékek: a kékfrankos, a cabernet sauvignon és franc, a zweigelt, kisebb területen merlot, pinot noir. De megtalálhatók a hungarikumok is: az ezerjó, a kadarka, a kövidinka és a sárfehér.
Kortyolunk. A méltatlanul mellőzött borvidék borai magukért beszélnek, meg is haragszom rögvest a csúcsborvidékek iránt elfogult fanyalgókra. Bácska mindig is az ország halban, vadban, borban gazdag éléskamrája volt, itt minden a borhoz kötődik – példa erre a császártöltési óborbúcsúztató, a nemesnádudvari szüreti napok, a hajósi Orbán-napi borünnep, a halfőző népünnepély borutcája vagy a Duna menti folklórfesztivál borfesztiválja. Esendő az ember: igazán csak még egy falat szemcsés hurka, egy korty nemesnádudvari kékfrankos… Odakint haragosan fújnak a szelek, hadd fújjanak!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.