Éles kirohanás Járai ellen

Kirohant tegnap Járai Zsigmond jegybankelnök ellen a március 15-én botrányos körülmények között kitüntetett Fekete János, aki a Kádár-korszakban volt az MNB elnökhelyettese. Csaba László közgazdász szerint Fekete úgy gondolja, már feledésbe merült, hogy valóságos gazdasági diktátorként kollégáival együtt eladósított, kényszerpályára állított országot hagyott maga után.

Éles hangnemben kritizálta tegnap Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét Fekete János, a jegybank korábbi elnökhelyettese, aki úgy vélekedett: Járai azt hirdeti, hogy csőd szélén áll az ország, ilyen körülmények között azonban nem adnak hitelt hazánknak. Fekete szerint amikor a második világháborút követő években a baloldal uralomra jutott, akkor „teljesen üres kasszát, világtörténelmi csúcsot elérő inflációt és egy kifosztott országot örököltünk”. „Én nagyon határozottan az első pillanattól kezdve amellett voltam, hogy gyorsítsuk meg a fejlődést, vegyünk igénybe hiteleket. És így épült fel a TVK, a BorsodChem, a Richter, a Chinoin, a Tungsram és a többi vállalat” – hangsúlyozta. Az ország 80-as évekbeli eladósodását illető kérdésre válaszolva ugyanakkor elismerte: nagyon szoros volt a helyzet, mert kevés volt a tartalék. Visszásnak értékelte Fekete szavait Csaba László közgazdászprofesszor, a Közép-európai Egyetem tanára, aki szerint a Kádár-rendszerben valóságos gazdasági diktátori szerepet betöltő Fekete most úgy gondolja, az emberek már nem emlékeznek arra, hogy a Németh-kormány mindössze nyolcnapi pénzügyi tartalékkal adta át az irányítást Antall József kormányának. Hangsúlyozta: az első szabadon választott kabinet eladósított, kényszerpályára állított országot örökölt, üres államkasszával.
Nem kívánt reagálni Fekete kijelentéseire a jelenleg Frankfurtban tartózkodó Járai Zsigmond, aki mindössze annyit közölt: arra esküdött fel, hogy az egész ország érdekét képviselje, ne csak bizonyos csoportokét. Mint fogalmazott, a jegybank minden esetben a gazdaság valós helyzetéről ad tájékoztatást.
Fekete legutóbb tavaly októberben kritizálta az MNB jelenlegi vezetését, amiért az bocsánatot kért a kommunizmus áldozatául esett alkalmazottaitól, kérve azoknak a jelentkezését, akik 1945 és 1960 között hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el a pénzintézetnél. Fekete úgy vélekedett, az ötvenes években, majd 1956 után néhány esetben előfordulhatott, hogy politikai okokból távolítottak el valakit, tömeges megtorlás azonban nem volt a jegybanknál. Kijelentését megcáfolva tegnap az MNB lapunkat úgy tájékoztatta, hogy felhívásukra eddig több mint százharminc jegybanki alkalmazott vagy annak leszármazottja jelentkezett.