Életbe lépett a felsőoktatási törvény

Tegnap hatályba lépett az új felsőoktatási törvény, amely a hagyományos, ötéves egyetemi képzési rendszer helyett kétciklusú rendszert vezet be, azaz hároméves alapképzés elvégzése után újra felvételizni kell a kétéves mesterkurzusra. Az intézmények élére gazdasági tanácsokat állítanak, amelyekbe a kormány bukott minisztereket, egy volt jegybankelnököt és egy laptulajdonost is delegált. A törvény első változata már megbukott az alkotmánybírósági próbán, most újra a testület döntésére vár.
Magyar Bálint határnapnak nevezte az új jogszabály életbelépésének napját. A szabad demokrata oktatási miniszter egy tegnapi konferencián kijelentette: bár rengeteg vita volt az új jogszabály körül, sikerült végrehajtani a felsőoktatás legátfogóbb reformját. A jogszabály elemei közül kiemelte az új képzési szerkezet bevezetését, a finanszírozás átalakítását, a gazdasági tanácsok felállítását, a diákjogok bővítését és a magántőke bevonásával megvalósuló beruházásokat.
A Fidesz szerint azonban a tavalyi felvételi botrány és az egyre dráguló tanulás mellett a törvény megkésett bevezetése is hozzájárult ahhoz, hogy drámai mértékben zuhant az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője úgy látja: a most felvételizők nem tudhatják, mit ér majd a három év után kezükbe adott diploma, kell-e a mesterképzéséért fizetniük, és azt sem, hol tanulhatnak majd.
Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben megsemmisítette a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc akkori államfő által kifogásolt rendelkezéseit. A testület szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek önállóságát, ha olyan irányító testületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai függetlenek az egyetemtől, a miniszter megbízásából és az oktatási tárca finanszírozása alapján dolgoznak.
A döntés után a Magyar Bálint vezette tárca radikálisan átalakította a törvény alkotmányellenesnek talált részeit. Az új változat szerint az eredetileg teljhatalommal felruházott egyetemi irányító testületeket gazdasági tanácsoknak hívják majd. A testületeknek csak előkészítő és ellenőrző jogkörük lesz, a tagok többségét az intézmény delegálja. A kormány összesen 69 tagot delegál a tanácsokba, köztük öt egykori minisztert, egy volt jegybankelnököt és a Magyar Hírlap egyik tulajdonosát. A kabinet saját delegáltjainak havi 150 ezer forintot fizet, a további jövedelmekről az egyetem dönt.
A törvény sorsa azonban még mindig bizonytalan, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ugyanis tegnapelőtt megtámadta azt az Alkotmánybíróságon. A szervezet többek között azt sérelmezi, hogy hallgató nem lehet tagja a gazdagsági tanácsnak. Azzal sem értenek egyet, hogy a tanulmányaikat idén szeptember előtt megkezdő diákokra teljes egészében a régi törvény rendelkezései érvényesek.