Gazdasági társaságok is véleményezhetnek

Új szellemű, az igazságügyi szakértői tevékenységet szabályozó törvény lépett hatályba januártól, amely sokkal összeszedettebb és koncentráltabb munkát vár el művelőitől. A jogalkotó ugyanakkor a szakértői kamaráktól úgy követeli meg a vád alá helyezett tagok kizárását, hogy nincs tekintettel az ártatlanság vélelmére.
A csaknem öt éve készülő, januártól hatályos igazságügyi szakértői tevékenységet szabályozó törvény 4500-5000 embert érint. A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, Turán Zsolt lapunknak elmondta: a változás jellemzője, hogy most már gazdasági társaságok is adhatnak az igazságszolgáltatás felkérésére szakértői véleményt. A részletes szabályok betartásához pedig gyakorlatilag elengedhetetlen, hogy a munkát fő tevékenységként végezze a szakértő. Éppen ezért összeszedettebb, koncentráltabb munkát vár el a jogalkotó a szakértőktől, ez a jogszabályokban lévő, mulasztásuk esetére megfogalmazott szankciókból is kiolvasható – jegyezte meg Turán Zsolt. Például ha a felkért szakértő nem áll a bíróság rendelkezésére, vagy véleményét késve nyújtja be a hatóságnak, súlyos pénzbírságot, fegyelmi, etikai eljárást, esetleg a névjegyzékből való törlést helyez kilátásba a törvény. Sokan úgy végezték a szakértői munkát, hogy közben volt egy főállásuk. A munkaadótól viszont nem lehet azt elvárni, hogy alkalmazottját rendszeresen elengedje a munkahelyéről, mert annak a bíróság előtt meg kell jelennie. Ez a gyakorlat a jövőben valószínűleg elhal majd, s egyéni vállalkozóként dolgozó szakértőket vagy cégeket kérnek fel a hatóságok a szakértői vélemények elkészítésére. A szakmai és a büntetőjogi felelősséget persze ezután is a vélemény aláírója vállalja majd, csupán a hatóságnak cég állítja ki a számlát.
Sokakban felvetődött, hogy ha a szakértői díjak közelítenek a piaci díjszinthez, akkor egy perbeli félnek kedvező vélemény elkészítése csupán pénz kérdése lesz. Turán Zsolt szerint ez nem így van, hiszen már korábban is működött az a gyakorlat, hogy egy ügyvéd a másik fél meggyőzése érdekében a bíróság által kirendelt szakértőn túl másikat is megbízhatott. A szakértőnek az ilyen esetben, de a bíróság felkérésére is, a realitást kell megmutatnia. Tény az is ugyanakkor, hogy egy-egy ügyben születnek egymásnak ellentmondó szakértői vélemények. Ez több okból lehetséges, de a legjellemzőbb a szakértők felkészültsége közötti különbség. Arra is sok példa van, hogy egy később megbízott szakember már több információval rendelkezik, mint az ügy kezdetén kirendelt kollégája, így eltérő lehet a kettejük véleménye. A díjtételekben annyi a változás, hogy a hatóságilag szabályozott árakon kívül a szakértőknek lehetőségük lesz egyéni munkadíjakat is megszabni.
A kamara sérelmezi azt a törvényi rendelkezést, hogy ha a szakértővel szemben közváddal üldözendő bűncselekmény gyanúja miatt vádat emel az ügyészség, akkor őt kötelezően fel kell függeszteni. Ez gyakorlatilag foglalkozástól való eltiltást jelent, amely előre hozott büntetés. A törvény így nincs tekintettel az ártatlanság vélelmének alkotmányos jogára. A felfüggesztett kamarai tag így évekre elveszítheti egyetlen kenyérkereseti lehetőségét anélkül, hogy jogerősen elítélték volna. Ráadásul ha felmentik a vád alá helyezett szakértőt, könnyen lehet, hogy kártérítésként több tíz millió forintot kell kifizetnie a kamarának az indokolatlan felfüggesztésért. – Ezzel nem számolt senki – hívta fel a figyelmet Turán Zsolt.
A rendőrségi szakértőket igencsak hátrányosan érinti a törvény, hiszen nem járhat el adott esetben szakértőként az, aki az ügyben nyomozó hatóság tagja. Turán Zsolt szerint ez a kérdés már régi probléma, még nem teljesen kialakult a helyzetük.