Hibázott a szlovák gép személyzete

Nyilvánosságra hozta tegnap a szlovák kormány a január 19-én a Borsod megyei Hejce közelében bekövetkezett légi katasztrófa vizsgálatának részeredményeit. A szakértői jelentés szerint csaknem biztos, hogy a szlovák repülőgép személyzetének hibája okozta a fedélzeten utazó 42 katona életét követelő balesetet.

Csaknem másfél hónappal a szlovák hadsereg eddigi legnagyobb – 42 katona életét követelő – légi katasztrófája után sem lehet biztosan tudni, mi okozta a balesetet. A szlovák kormány tegnapi ülésére beterjesztett dokumentum, amely az AN–24-es katonai repülőgép magyarországi, hejcei lezuhanásának lehetséges okait összegzi, nem mondja ki a végső szót, sőt – mint a kormányülés után Martin Fedor védelmi miniszter hangsúlyozta – a szakértői elemzések befejezéséig nem is kívánják lezárni az ügyet.
A vizsgálatok eddigi eredményei alapján azonban minden valószínűség szerint a gép személyzete követett el valamilyen hibát, ugyanis a fekete doboz, illetve az átvizsgált roncsok semmilyen műszaki gondra nem utalnak. A szakértő előzetes véleménye szerint a legénység a vizuális leszállás mellett döntött, ami összhangban van a katonai repülésre vonatkozó előírásokkal, ám a pilóta túlságosan gyorsan hajtotta végre az ereszkedés műveletét. Amikor a gép megszakította a radarkapcsolatot a kassai repülőtérrel, 1860 méteres magasságban volt, két perccel később – a fekete doboz adatai szerint – viszont már csak 477 méteres magasságon repült. Ekkor érintkezett a gép a fák koronáival, majd a törzsükkel és végül a dombnak ütközött. Arra nincs válasz, hogy miért ereszkedett ilyen meredeken a gép, a szakértő szerint ez szokatlan és indokolatlan volt, ráadásul az előírások szerint a kifutópályára a rárepülést 500 méteres magasságban kell kezdeni, vagyis a gép 23 méterrel repült mélyebben, mint azt a szabályok engedik. A választ valószínűleg „magával vitte” a legénység, a fekete dobozt ugyanis nem szerelték föl olyan műszerrel, amely a pilóta és a navigátor közti beszélgetést rögzítette volna.
Nincs válasz arra sem, működött-e a gép magasságmérő berendezése. Bár megvizsgálták az eszközt, amely „nullát” mutatott, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt bekapcsolva. Előfordulhatott az is, hogy a becsapódáskor nullázódott le. Az viszont tény, hogy a gép magasságmérőjével korábban gondok voltak, több pilóta is jelezte, hogy nem volt pontos. A hadsereg vezérkara azonban állítja: ez a hiba egy évvel korábban jelentkezett, s ki is javították.
A kormány által megtárgyalt dokumentum egyértelművé teszi, hogy miután a legénység a vizuális leszállást választotta, a földi irányító nem követett el hibát akkor sem, ha bármit is észlelt, de arról nem értesítette a legénységet. A gép kapitányának döntése után ugyanis a legénység felel a landolásért. Az eddigi vizsgálatok nem derítették ki, miért döntött a kapitány a vizuális leszállás mellett, s azt sem lehet tudni, konzultált-e a navigátorral, mielőtt határozott. A további vizsgálódás a miniszter szerint még két-három hónapot is igénybe vehet.