Hullámzó orosz–magyar kapcsolatok

Hullámzónak nevezte a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára tegnap a magyar–orosz és magyar–fehérorosz konferencián és üzleti fórumon. Rávilágított arra, hogy azon időszakokban, amikor hűvösebbé váltak a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok, általában éppen a leghátrányosabb helyzetben lévő Kelet-Magyarországon szűntek meg munkahelyek. A két ország külkereskedelmi mérlegét elemezve elmondta, hogy exportunk ötöde az Oroszországból származó importunknak, amiben főként az energiafüggőségünk játssza a fő szerepet. Mivel importunk 85-90 százalékát kitevő energiahordozók – kőolaj és földgáz – árai az elmúlt időszakban meredeken emelkedtek, tavaly erőteljesen romlott Magyarország áruforgalmi egyenlege. Tavaly az előző évhez képest csaknem 1,5 millió dollárral nőtt az orosz import volumene, miközben exportunké alig 262 millió dollárral bővült. Vagyis, míg az előző évhez képest exportunk 29 százalékkal 1170 millió dollárra, importunk 44 százalékkal 4,8 milliárd dollárra emelkedett.
Szanyi Tibor rámutatott, hogy exportunk egyharmadát a gyógyszeripar adja, s befektetési kapcsolataink jellemzőjeként emelte ki, hogy a tőkeigényes nagyobb projektekre csak a nagyobb tőkeerejű cégek képesek. Példaként említette meg a Molt, a Richtert, illetve a Pannonplastot. Az eddig kihelyezett magyar tőke 4-5 milliárd dollárra becsülhető. Bár hazánk az uniós csatlakozásból kifolyólag felértékelődik az orosz cégek számára, jelenleg az Orosz Föderáció – amely a világ 21. legjelentősebb befektetője – hazánkban a befektetett tőke alapján csak a harmincnyolcadik helyet foglalja el.