A pedagógusok többsége szerint a jogi, bölcsész- és gazdasági pályára készülőknek emelt szintű érettségit kell tenniük a biztos felvételi siker érdekében – derül ki a FISZ felmérésből, amely során 317 középiskola 2286 pedagógusát kérdezték meg. A tanároknak csupán egy százaléka gondolja azt, hogy egyik szakcsoportban sem lesz szükség emelt szintű érettségire.
Emlékezetes: tavaly példátlanul magasak voltak a felvételi ponthatárok. Hétszáz olyan szak volt, ahol több mint 120 pont kellett a bekerüléshez, tehát az emelt szintű érettségiért vagy a nyelvvizsgáért járó többletpontok nélkül maximális teljesítménnyel sem lehetett bekerülni az adott szakra. A pedagógusok 36 százaléka egyébként csak részben ért egyet a kétszintű érettségi rendszerével. Legtöbben azt kifogásolják, hogy a felvételizőknek nem tették kötelezővé az emelt szintű matúrát, így középszintű érettségivel is be lehet kerülni a felsőoktatásba. A felsőoktatási képzési szerkezet átalakításának lényegével egyébként a középiskolai tanároknak csupán az öt százaléka van teljesen tisztában, pedig az idén már csak az új típusú képzésekre jelentkezhettek tanítványaik.
A pedagógusok 52 százaléka munkaerő-piaci szempontból a katonai pályát javasolja a fiataloknak. Informatikai, illetve egészségügyi végzettséggel a válaszadók 46-46 százaléka szerint lehet azonnal elhelyezkedni, 31 százalékuk pedig a műszaki végzettséget is jó perspektívának látja. A divatos szakmákban már nehezebb állást találni: a tanárok csupán 15-16 százaléka gondolja úgy, hogy kommunikációs, közgazdasági végzettséggel azonnal munkát lehet találni, a jogászi diplomát illetően ez a szám kilenc százalék.
A FISZ vizsgálta a tanárok olvasási szokásait is, amely igen meglepő eredményt hozott. A felmérés szerint a pedagógusok háromnegyede leggyakrabban szakirodalmat olvas. Szépirodalmat csupán 49 százalékuk, szórakoztató könyveket egyharmaduk vesz a kezébe. A kedvencek rangsorából kiderül, hogy a minőségi könyvek közül előnyben részesítik a kötelező olvasmányokat, hiszen a húszas toplistán szereplő művek ötven százaléka ilyen kötet. A tanárok abszolút kedvence az Egri csillagok, ezt követi Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című műve és Szabó Magda Abigélje a bronzérmes.
A kulturális szokásokat vizsgálva kiderült, hogy a tanárok szívesebben járnak kiállításra, mint moziba. Az igazgatók 69 százaléka például az utóbbi egy hónapban járt kiállításon, míg a válaszadók 25 százaléka több mint egy éve, 15 százaléka pedig fél éve nem volt moziban. Legkevésbé az operalátogatás tartozik a tanárok kedvenc időtöltései közé, hiszen egynegyedük még soha nem látott operát.
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat