Irodalom helyett mozi

A tanárok 95 százaléka nincs teljesen tisztában a felsőoktatási képzési szerkezet átalakításának lényegével, ugyanakkor a tavalyi keserű tapasztalatok után egyre több pedagógus szerint emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) kutatásából kiderül az is, hogy a tanárok legtöbbször a katonai pályát javasolják tanítványaiknak. Kevés szépirodalmat olvasnak, s azok közül is inkább az iskolai kötelező olvasmányokat választják.

2006. 03. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A pedagógusok többsége szerint a jogi, bölcsész- és gazdasági pályára készülőknek emelt szintű érettségit kell tenniük a biztos felvételi siker érdekében – derül ki a FISZ felmérésből, amely során 317 középiskola 2286 pedagógusát kérdezték meg. A tanároknak csupán egy százaléka gondolja azt, hogy egyik szakcsoportban sem lesz szükség emelt szintű érettségire.
Emlékezetes: tavaly példátlanul magasak voltak a felvételi ponthatárok. Hétszáz olyan szak volt, ahol több mint 120 pont kellett a bekerüléshez, tehát az emelt szintű érettségiért vagy a nyelvvizsgáért járó többletpontok nélkül maximális teljesítménnyel sem lehetett bekerülni az adott szakra. A pedagógusok 36 százaléka egyébként csak részben ért egyet a kétszintű érettségi rendszerével. Legtöbben azt kifogásolják, hogy a felvételizőknek nem tették kötelezővé az emelt szintű matúrát, így középszintű érettségivel is be lehet kerülni a felsőoktatásba. A felsőoktatási képzési szerkezet átalakításának lényegével egyébként a középiskolai tanároknak csupán az öt százaléka van teljesen tisztában, pedig az idén már csak az új típusú képzésekre jelentkezhettek tanítványaik.
A pedagógusok 52 százaléka munkaerő-piaci szempontból a katonai pályát javasolja a fiataloknak. Informatikai, illetve egészségügyi végzettséggel a válaszadók 46-46 százaléka szerint lehet azonnal elhelyezkedni, 31 százalékuk pedig a műszaki végzettséget is jó perspektívának látja. A divatos szakmákban már nehezebb állást találni: a tanárok csupán 15-16 százaléka gondolja úgy, hogy kommunikációs, közgazdasági végzettséggel azonnal munkát lehet találni, a jogászi diplomát illetően ez a szám kilenc százalék.
A FISZ vizsgálta a tanárok olvasási szokásait is, amely igen meglepő eredményt hozott. A felmérés szerint a pedagógusok háromnegyede leggyakrabban szakirodalmat olvas. Szépirodalmat csupán 49 százalékuk, szórakoztató könyveket egyharmaduk vesz a kezébe. A kedvencek rangsorából kiderül, hogy a minőségi könyvek közül előnyben részesítik a kötelező olvasmányokat, hiszen a húszas toplistán szereplő művek ötven százaléka ilyen kötet. A tanárok abszolút kedvence az Egri csillagok, ezt követi Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című műve és Szabó Magda Abigélje a bronzérmes.
A kulturális szokásokat vizsgálva kiderült, hogy a tanárok szívesebben járnak kiállításra, mint moziba. Az igazgatók 69 százaléka például az utóbbi egy hónapban járt kiállításon, míg a válaszadók 25 százaléka több mint egy éve, 15 százaléka pedig fél éve nem volt moziban. Legkevésbé az operalátogatás tartozik a tanárok kedvenc időtöltései közé, hiszen egynegyedük még soha nem látott operát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.