A Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikai főosztályának vezetője, Erdélyi Lajos dandártábornok február 15-én bejelentette, hogy 2007-től megszüntetik a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskolát és Kollégiumot. Ez azt jelenti, hogy idén szeptemberben már nem indítanak képzést az intézményben. A döntés nemcsak azért lesújtó, mert az intézmény bezárásával az ország utolsó középfokú katonai iskolájára kerülhet lakat a jövőben. Az érintettek nagy része botrányosnak tartja a bejelentés körülményeit is, vagyis azt, ahogyan félrevezették a szülőket és a diákokat.
Sokan nem jelentkeztek máshová
Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász, az iskola igazgatója ugyanis decemberben még azt a jelentést kapta a HM-től, az intézmény fenntartójától, hogy elkezdhetik a beiskolázást. Ezzel ugyan az összes többi középiskolához képest is jócskán elkéstek, hiszen már mindenhol tartottak nyílt napokat, az iskola vezetője mégis személyesen járta az országot, hogy megfelelő számú jelentkezőt toborozzon. Az iskola három, szeptembertől induló osztályába kilencven gyereket tudtak volna felvenni, de több mint 220 diák jelentkezett, vagyis a késői beiskolázás ellenére többszörös volt a túljelentkezés. A szülők nagy része örült az intézmény megmaradásának, hiszen a bentlakásos iskolában biztonságban érezte volna a gyermekét, és a jó tanári gárda, valamint az igazgató személye is garanciát jelentett arra, hogy tizennégy éves fiuk vagy lányuk megfelelő nevelésben részesül. Szerettek volna bejutni az intézménybe a diákok is, sokan közülük már korábban is jártak hagyományőrző klubokba, a családban ismert volt előttük a katonai pálya, és irigykedve nézték a barátaikat, akik a katonaiskolában nemzeti címeres egyenruhát kaptak, lövészeteken, katonai helikopteres tanulmányrepülésen vehettek részt. Számos gyerek éppen ezért nem is adta be máshová a jelentkezési lapját. Arra még álmukban sem gondoltak, hogy ezzel a lépéssel később nagyon pórul járhatnak. A HM ugyanis, amikor megtudta, hányan jelentkeztek az iskola első osztályaiba, mégis úgy döntött, nem indítja el a képzést, mert kevesellte a létszámot. Ezt viszont azon a napon jelentették be, amikor az ország legtöbb középiskolájában már lezárták a felvételiket. Azok a gyerekek, akik csak a katonai középiskolába jelentkeztek, ezek után már olyan intézmények közül válogathattak, amelyekbenl nincs felvételi; illetve pótfelvételi kérelmet nyújthattak be, de az ország jobb gimnáziumaiba természetesen csak esély nélkül pályázhattak.
A történtek után az iskola tantestületének civil tagjai levélben tiltakoztak Juhász Ferenc honvédelmi miniszternél, aki – mint fogalmaztak – becsapott több mint kétszáz diákot és családot, köztük nagy múltú katonafamíliákat. Hasonlóan elégedetlenek a szülők is, és a tanárokkal egyetértenek abban, hogy megsértették a gyerekek szabad iskolaválasztáshoz fűződő jogát.
– Tavaly és tavalyelőtt is felmerült, hogy bezárják az iskolát, de végül sikerült megtartani – mesél az előzményekről Ihász Károly, az egyik szülő. Nagyon örültünk, amikor decemberben beharangozták, hogy mégis lehet jelentkezni, mert a fiam korábban is érdeklődött az iskola iránt. Ismerősei, barátai járnak oda, és csak jókat hallottunk, nem is adtuk be máshová a jelentkezést. Ez a lehetőség a gyereknek biztos elhelyezkedést jelentene az érettségi után, illetve a továbbtanulásra is nagyobb lenne az esély, hiszen katonai alapképzést szerezhetett volna. Bíztam abban is, hogy az állandó tanári felügyelet mellett ki tudják hozni a gyerekekből a maximumot. Emellett sok a sportolási lehetőség is, és a tanulók a „Bériben” olyan rendet tanulhatnak, ami későbbi életükben is elengedhetetlen. Tökéletesen megbíztunk az olimpikon igazgatóban is, aki odafigyel arra, hogy mindenki a legjobbat teljesítse a sportban is – ecsetelte az intézmény előnyeit. A szülő nem akart hinni a szemének, amikor a helyi Kisalföld című újságban február 14-én azt olvasta, a honvédség vezérkara másnap leutazik Győrbe, hogy bejelentse a bezárásról szóló döntést. A felvételi ugyanis a bejelentés napján már lezárult szinte mindenhol az országban.
– A fiam a központi felvételi vizsgát is elfogadhatóan teljesítette, a bejelentést követő héten lett volna az erőnléti felmérése, most meg az utolsó pillanatban kellett azon gondolkodnunk, hogy hová adjuk be a jelentkezést, hogy találunk-e hasonlóan jó középiskolát – panaszolja elkeseredetten Ihász Károly. – Nap nap után halljuk a televízióban, hogy nem zárnak be több iskolát, nem szüntetnek meg munkahelyeket, és akkor a választások előtt két hónappal ezt művelik. Valaki hazudik, az biztos – fakad ki a történteken.
A HM az iskola bezárásának egyik indokaként azt hozta fel, hogy a győri rakétadandárnak nőtlen tisztiszálló-helyekre van szüksége. A szülők szerint ez sem valós indok, hiszen Győrben nemrég szüntették meg a likócsi laktanyát, amelyben valaha ezer sorkatona lakott. Ezek az épületek azóta is üresen állnak. Vámosszabadi előtt egy volt munkásszállóban szintén nőtlen tiszti szállót alakítottak ki. Nagyon sok lakótelepi lakást is a honvédség használ Győrben, ennek ellenére az iskola felét már korábban is honvédszállónak használták.
Katonai diktatúra?
– Sokan azt beszélik, hogy egy újabb ingatlanüzlet állhat a háttérben, amely Győrött eddig is gyakori volt – mondja Sebestyén Ágota ügyvéd, aki szintén a katonai középiskolába szerette volna beíratni a gyermekét. – Most azt mondják, hogy az iskolában nőtlen tiszti szálló lesz, de a választások után lehet, hogy mást mondanak majd. Győrben számos iskolabezárás volt, és gyáreladás. Nem véletlen, hogy a helyi Fidesz felvette a programjába, hogy ezt a tendenciát beszünteti – számol be az utóbbi időszak „gyanús” ügyleteiről. Az ügyvédnő szintén kerülő utakon értesült az intézmény bezárásáról. A hivatalos bejelentés ugyan pénteken történt, Sebestyén Ágota viszont már szerdán felhívta az iskolát, hogy a következő héten esedékes fizikai felmérésről érdeklődjön. Az igazgató azonban közölte, hogy nem lesz ilyen felmérés. Mint később megtudta, az iskola vezetője szóbeli parancsot kapott a honvédelmi minisztertől. – Én azt hittem, hogy demokráciában élünk, és a tanároknak, a városnak is van beleszólása egy iskola megtartásába, de ahol erről egy honvédelmi miniszter parancsa dönt, azt inkább katonai diktatúrának nevezném – háborodik fel a közelmúlt eseményein. Az édesanya szerint a miniszter nem számolt a jelentkezési folyamattal, „bebolondított” több száz szülőt meg gyereket. Ügyvédként úgy véli, hogy felmerülhet az úgynevezett biztatási kár miatti nem vagyoni kártérítés megfizetése is a szülőknek. Véleménye szerint arra sem lehet hivatkozni, hogy kevés volt a jelentkező, hiszen sokan csak az utolsó napon adták fel a jelentkezési lapjukat, és azok még meg sem érkezhettek az iskolába, amikor döntöttek a megszüntetésről. Gondok adódtak a későbbi pótjelentkezésekkel is. A számítógépes rendszer ugyanis nem fogadta el az utólagos jelentkezéseket, hiszen már lezárultak a felvételik. A miniszteri parancsot tehát nemcsak a szülők nem értették, hanem a számítógép sem, ezért számos esetben személyesen kellett elvinni a jelentkezési lapokat az újólag választott iskolákba. – A fiam ezek után azt kérdezte otthon: „Mama, a felnőttek mindent megcsinálhatnak?” Én pedig nem tudtam mit válaszolni – meséli Sebestyén Ágota. A bentlakásos iskolát az ügyvédnő szerint nemcsak a szülők részesítik előnyben, hanem a gyerekek is szeretik, mert jó programokat szerveznek a diákoknak. Persze az sem utolsó szempont, hogy azok a szülők, akik ide íratják be a gyereküket, megnyugodhatnak, hiszen nem kell félniük például attól, hogy a fiuk kábítószerhez nyúl, vagy valami baja lesz, mert a „Bériben” valóban a tanulás, a sport és a katonai nevelés az elsődleges.
A szülők még bizakodnak
A szülők abban bíznak, hogy a HM hozzáállása megváltozik, és esetleg átadja az épületet a megyének, vagy a választások után új kormány alakul, amely megtartja az intézményt. Sebestyén Ágota erre utaló jelnek tartja, hogy a szaktárca által megadott telefonszámon a pedagógiai tanácsadó már azt is megemlítette: ha mégis megmarad a katonai középiskola, tavaszszal ismét felvételizhetnek az intézménybe a diákok. Sebestyén Ágota érthetetlennek tartja azt is, hogy a HM nem képes évente 380 millió forintot nyújtani egy ilyen iskolának. A szaktárca ugyanis közölte, hogy az iskola évente ennyibe kerül, és ezért sem éri meg fenntartani.
Az intézmény bezárásának bejelentése napján a tanárok Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek címzett tiltakozó levelet adtak át a vezérkar Győrött megjelent tagjainak. A tantestület civil tagjai minden képzeletet felülmúlónak nevezik az iskola bezárásának körülményeit. Emlékeztetnek arra, hogy Juhász Ferenc tavaly több fórumon is megerősítette, nem zárják be az intézményt. A tiltakozók szerint drámai a helyzet azért is, mert több tanár az iskola megmaradásának hírére visszamondta tavalyi állásajánlatait, így bizonytalanná vált a jövője. Megemlítik azt is, hogy az elmúlt négy évben kétszer írtak levelet Juhász Ferencnek munkahelyük érdekében, de a miniszter egyikre sem válaszolt.
Tiszti szállónak kell a hely
A HM képviselője, Erdélyi Lajos az esettel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a középiskola bezárása már 1999 óta napirenden van, legutóbb 2004-ben döntöttek a megszüntetéséről, de „volt egy kísérlet arra, hogy mégis életben tartja” a minisztérium. A bezárás bejelentésének botrányos időzítésével kapcsolatosan a főtiszt csak annyit nyilatkozott, „a végleges döntés mostanra született meg”. Hozzátette azonban, mindent megtesznek, hogy segítséget nyújtsanak az így hátrányt szenvedő családoknak, és a 06-30/212-0395-ös telefonszámon egy oktatási szakértő részletesen tájékoztatja a szülőknek. Erdélyi szerint az intézményre azért sincs szükség, mert 2007-től a tiszthelyettesi helyeket a legénységi állományból kívánják feltölteni, és a Győr-likócsi légvédelmi rakétadandárnak nőtlen tiszti szállóhelyekre volt szüksége, amelyeket a kollégiumban kívánnak kialakítani. Erdélyi Lajos kompenzációt is ígért a diákoknak. Mint elmondta, a honvédelmi miniszter néhány héten belül középiskolai ösztöndíjat alapít, amelyet az idén csak azok nyerhetnek el, akik a honvédiskolába jelentkeztek. A HM szóvivője tegnap bejelentette: ez az összeg diákonként havi 12 ezer forint lesz.
A Fidesz megtartaná
Bocskai István, a HM szóvivője a döntést azzal indokolta, hogy túl költséges az iskola működtetése, ugyanakkor a katonai felsőfokú tanintézetekbe hétszeres a túljelentkezés. A szaktárca szerint így nem garantálható, hogy a diákok a győri intézményből be tudnak jutni a felsőfokú intézmények valamelyikébe. A tantestület civil tagjai ezt is cáfolják, hiszen szerintük háromszoros volt a túljelentkezés.
Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fideszes elnöke bejelentette: a megye készséggel átveszi az intézmény működtetését, azzal a feltétellel, ha a létesítményt a HM-től megkapják. A politikus írásbeli kérdést is feltett Juhász Ferencnek az ügyben, és felajánlotta a katonai szállásgondok megoldását egy másik épületben, de a mai napig nem kapott választ. Ezt a HM tegnap politikai blöffnek nevezte.
Az iskola megtartásának szándékát megerősítette Simicskó István, a parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke is. Amennyiben kormányváltás lesz, nem zárják be az intézményt, már csak azért sem, mert ez az ország egyetlen ilyen jellegű iskolája – jelentette ki a képviselő.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
