Két anyával

A hatályos jogszabály szerint akkor kerülhet egy gyerek családból állami gondozásba, ha testi, szellemi, erkölcsi veszélynek van kitéve. A Területi Gyermekvédelmi Szolgálat (Tegyesz) szerint gyakran a szülői készség hiánya, szegénység, mentális elesettség, alkoholizmus vagy kábítószer miatt alakul ki ilyen helyzet. Az örökbefogadás mint az állami gondozás alternatívája hazánkban még „gyerekcipőben” jár. Két formája létezik: az elterjedtebb változat a titkos örökbefogadás, amikor a szülő és az örökbefogadó nem tud egymásról: a gyermek állami gondozásba kerül, majd a Tegyesz továbbíthatja gyermekre vágyó felnőtteknek. A nyílt örökbefogadásnál a lemondó és az örökbefogadó megismeri egymást: a gyerek családból családba kerül. (Érdekességként: a gyimesi csángó kultúrában, ha valakinek nem lehet gyereke, a rokonság egy nagycsaládos tagja a sajátjaiból odaad egyet; az örökbe adott gyermek elfogadja, hogy két anyja van.)
Téglásy Imre, az örökbefogadásokban közvetítő Alfa Szövetség vezetője szerint az állami gyermekvédelmi rendszer nem érdekelt abban, hogy a gyermek mielőbb kikerüljön az állami gondozásból, hiszen a magasabb létszám több normatív támogatást jelent. A Tegyesz szerint viszont a fejkvóta csak mintegy fele annak, amenynyibe egy gyerek eltartása kerül.
A szülői alkalmasságot igazoló irat megszerzéséért a jelentkezőnek először pszichológiai vizsgálaton kell részt vennie. Kiderítik, küzd-e valamilyen identitászavarral, van-e feldolgozatlan lelki sérülése. Megvizsgálják a jelentkező anyagi helyzetét is, és azt, hogy a többi családtag hogyan viszonyul az örökbefogadáshoz. Megkérdezik a háziorvost, nem szenved-e az illető drog- vagy alkoholfüggésben, van-e ideggyógyászati problémája vagy fogyatékossága. Ha kedvezőek a válaszok, a jelentkező részt vehet a tanfolyamon; a sikeres vizsga után országos nyilvántartásba kerül, és megkezdődik a várakozás.
Ma Magyarországon mintegy kétezer szülő rendelkezik örökbefogadói képesítéssel, s körülbelül ennyi az örökbe adható gyerek. Mégsem lehet a két tábort összeereszteni, mert az állami gondozottak többsége sérült, és az örökbefogadók többsége egészséges, ugyanakkor minél kisebb gyereket szeretne, sok szülő megadja a pontos paramétereket is. Titkos örökbefogadás esetén a várakozólistán szereplők között az egyedülállókkal szemben előnyt élveznek a házaspárok, az idősebbekkel szemben a fiatalok (a gyermek és az örökbefogadó közötti korkülönbség legfeljebb negyvenöt év lehet). Titkos örökbefogadás esetén a listára kerüléstől számítva két-három év a várakozási idő, nyugati országokban ez nyolc-tíz esztendő is lehet.
Ma körülbelül tizenkilencezer gyerek él állami gondozásban. A gyermekvédelmi rendszerben 40 és 60 százalék között találhatók cigány gyerekek, a javítóintézetekben 80 százalék fölötti az arányuk. Szociológusok állítják, hogy a romák világában igen erős a családhoz való ragaszkodás és a termékenység tisztelete – a cigány folklórban szinte kiközösítik a meddő asszonyt –, viszont a bűnözés, a szegénység és az alkoholizmus erőteljesebben jelen van az ő köreikben. A Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál évekig képeznek cigány nevelőszülőket, hogy a roma gyerekek inkább őhozzájuk kerüljenek identitásuk megőrzése végett.