Az alkalmazásban állók száma csökken, és a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 124 200 forint – derül ki a KSH tegnapi jelentéséből. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 749 000 volt 2006. januárban. Vagyis az állami szférában 2,2, míg a versenyszférában 0,5 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint 2005 januárjában. Ugyanakkor a foglalkoztatottak összetételét vizsgálva még rosszabb a helyzet, mert a konvergenciaprogramban vállalt költségvetési kiadások csökkentése jegyében további elbocsátások várhatók főleg a költségvetési intézményeknél. Megfigyelhető azonban, hogy az államapparátus – az ígéretekkel ellentétben – az elmúlt négy évben jelentősen duzzadt. Míg 2001 végén, az Orbán-kormány idején 791,8 ezer fő dolgozott a közszférában, addig 2005-ben már 805,9 ezer alkalmazottat tartottak nyilván. Szakértőnk szerint a vállalkozói munkahelyek számát rövidesen tovább mérsékli a Széchenyi-tervben létesített munkahelyek (hozzávetőleg 10 ezer fő) „kifutása”. A tényleges és átlagos munkahelyek számát tovább mérsékli az a folyamat, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma azért lesz kevesebb, mert egyre több alkalmazottat „visznek át” a munkaadók részmunkaidőbe. Számítások alapján ez közel tízezer fővel csökkenti a foglalkoztatás szintjét.
Bár kelet-közép-európai összehasonlításban nem rosszak a magyar bérek, a hazai jövedelmeket lekörözik a cseh, a szlovén, sőt a horvát fizetések is. Amennyiben pedig a vásárlóerő-paritást vesszük alapul, vagyis azt, hogy a „havi fixből” mire is futja, akkor kiderül, a lengyelek is jobban keresnek, mint mi.
origo.hu
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k…rva nagy következményei lesznek”
