Parragh Dénes (Fidesz): Egyetértünk a zöldekkel abban, hogy az egyes jogszabályok ne sértsék a környezetvédelem érdekeit, és számos erre irányuló javaslatunk is volt az elmúlt években, de sorra leszavaztak minket. Az energiaadónak például nem szabad sújtania a villamosvontatást, és szükség van az energiatakarékos, hibrid járművek adójának csökkentésére is. Az elmúlt négy évben teljesen szétzilálták és ellehetetlenítették a környezetvédelmet, természetvédelmet és vízügyet, pedig egy hatékony és ügyfélbarát államigazgatás nemcsak az egészséges környezethez, hanem a hatékony gazdasághoz, az uniós források eredményes felhasználásához is elengedhetetlen. Ki akarunk állni a természetvédelmi szakma mellett, és változtatni azon az áldatlan helyzeten, amely az önálló természetvédelmi hatóságok megszüntetésével és a vízügy szervezeti és anyagi megcsonkításával keletkezett. A környezetvédelmi hatóságoknak a jövőben jóval hatékonyabban kell működnie, de figyelembe kell vennünk a gazdaság érdekeit is. Nem szabad elfelejteni, hogy a környezetvédelem is fontos gazdasági tényező, hiszen a révén megvalósuló beruházások számtalan munkahelyet teremthetnek.
Azonos a nézetünk a környezetvédőkkel abban is, hogy széles társadalmi összefogásra és szakmai kontrollra van szükség a környezet- és természetvédelmi döntések előkészítésében. Szükség van egy zöldköltségvetésre, amelynek minél több reális elemét kell beépíteni a költségvetési törvénybe a jövőben.
A szennyező tevékenységek támogatásai közül egyet emelnék ki, a közúti kamionforgalom problémáját. Ez akkora túlterheltséget jelent az országnak, hogy mindenképpen változtatni kell: a szükséges tehergépjármű-forgalmat az autópályákra, az átmenő forgalom nagy részét pedig vasútra kell terelni. A természeti erőforrásokat olyan nemzeti vagyonnak kell tekinteni, amelynek a hatékonyabb államigazgatás védelmet nyújt a fenntartható fejlődés érdekében.
Természetesen nem támogatunk vízlépcső-beruházást Magyarországon, és elkötelezettek vagyunk a folyóink védelmére a határon túlról érkező környezetszenynyezésekkel szemben.
A zöldekhez hasonlóan indokolatlannak tartjuk, hogy részvénytársaságok kezében legyenek az állami erdőink, hiszen ez a forma akadályozza a jóléti erdőgazdálkodást. A védett területeket egy egységes állami vagyonkezelő szervezeten belül kell kezelni. A Vásárhelyi-terv a legnagyobb kudarca és hazugsága a jelenlegi kormánynak. A terv megvalósítása címén a korábbi árvízvédelmi munkák töredékét végezték csak el. A családi gazdaságok támogatásával szeretnénk előmozdítani az agrár-környezetvédelmi beruházásokat is. Komoly mulasztásokat kell bepótolnia egy új kormánynak a környezetvédelmi nevelés területén is.
Orosz Sándor (MSZP): A zöldek tizenkét pontja mint idea és célrendszer egyértelműen támogatható, de felelős magatartással nem írható alá, hiszen abban több esetben nehezen teljesíthető, vagy teljesíthetetlen kötelezettségek és általános megfogalmazások szerepelnek. A pontokat elkészítő környezetvédők például azt kívánják, hogy az egy főre jutó energiafelhasználás évente legalább egy százalékkal csökkenjen. Ezt nálunk gazdagabb országok megengedhetik maguknak, de a mai magyar valóságban ez irreális. A gazdaság fejlődni kíván, ezért egyelőre ez a cél nem tűzhető ki hazánkban. A civilek által kezdeményezett társadalmi kötelezettségvállalások között szerepel az is, hogy az élő talaj újabb beépítésének, leburkolásának mértéke minden évben legalább 15 százalékkal csökken az előző évihez képest. Ennek a követelésnek a betartása is ellenőrizhetetlen. A dokumentum aláírójának arra is kötelezettséget kellene vállalnia, hogy az egy lakosra jutó szilárd hulladék mennyisége legalább évi öt százalékkal lesz kevesebb, a lakossági fogyasztás viszszafogását azonban egy felelős kormány nem ígérheti. A programunkban természetesen szerepel a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás mértékének növelése is, ezzel elősegíthetjük a hulladékmennyiség csökkenését.
A zöldek pontjai összességében megfontolandók, de ami azokból számon kérhető, az a magyar alkotmány része, és ezt természetesen minden kormánynak be kell tartania. Nem lehet elkötelezni magunkat egyértelműen az iránt sem, hogy nem építünk vízlépcsőket. A nagyobb folyóinkon persze ilyet senki sem tervez, de nem szabad kizárni egy dombvidéki tározó program megvalósítását. A környezetvédelmi szempontok érvényesítésével szerintem ellentétes, hogy kihasználatlanul hagyunk élővizeket átfolyni az országon.
Egyetértünk azzal, hogy ne kezelje egyidejűleg két állami szervezet a védett területeket. A zöldek megfogalmazása viszont, miszerint az erdők felügyelete kerüljön a cégektől a nemzeti parkok kezelésébe, elavult szemléletet tükröz.
Elismerem, hogy a Vásárhelyi-terv megvalósítása gyorsabban is haladhatna, de a gondos előkészítő munka végül azt eredményezheti, hogy rohamos lendületet vesznek a fejlesztések. A minisztérium szervezeti átalakítása eredményes volt, nem szabad visszaforgatni ezt a folyamatot. Medgyessy Péter volt kormányfő jóhiszeműen sok olyan civil szervezettől érkező követelés teljesítéséről írt alá „kötelezvényt”, amelyről később kiderült, hogy nem megvalósítható. Ezek közül azonban azt biztosan teljesítjük, hogy a környezetvédelmi tárca továbbra is önálló marad, hiszen az egyik legfontosabb ágazata az államigazgatásnak.
14 ismert zöldszervezet (köztük a védegylet, a Greenpeace és a levegő Munkacsoport) elvárásai a leendő kormányfő felé:
1. Csak olyan új törvényt, kormány- és miniszteri rendeletet, valamint országgyűlési határozatot fogadjanak el, amely nem csökkenti a környezet-, természet-, egészség- és családvédelem, továbbá az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás, valamint a közbiztonság már meglévő szintjét.
2. A kormány nyitott jogalkotást valósít meg. A tervezett új törvények, jogszabályok felsorolását, továbbá az előzetes koncepciókat, terveket tegyék a lehető legkorábbi időpontban hozzáférhetővé.
3. Jelentősen javuljon az állampolgárok és a civil szervezetek hozzáférési lehetősége az igazságszolgáltatáshoz, beleértve az Alkotmánybíróságot is.
4. Dolgozzák ki és évente hozzák nyilvánosságra a zöld GDP-t, amely számításba veszi a természeti erőforrások fogyását és a társadalmi feszültségeket is.
5. Csökkentsék folyamatosan és jelentős mértékben mindazokat a közvetlen és közvetett támogatásokat, amelyeket a súlyosan környezetszennyező, illetve egészségkárosító tevékenységeknek nyújt az állam.
6. Részesüljön elsőbbségben a meglévő nemzeti vagyon megőrzése, hatékony működtetése és felújítása az új beruházásokkal szemben.
7. Ne növekedjék az államadósság.
8. Az egy főre jutó energiafelhasználás évente legalább egy százalékkal csökkenjen. Az élőtalaj újabb beépítésének, leburkolásának mértéke minden évben legalább 15 százalékkal csökkenjen az előző évihez képest. Az egy lakosra jutó szilárd hulladék mennyisége legalább évente öt százalékkal csökkenjen. Folyóinkon ne épüljön újabb vízlépcső. Használják fel a nemzetközi jog és diplomácia minden eszközét, hogy síkvidéki határfolyóinkon se épüljön vízlépcső, és ne történjenek a szomszédos országokban olyan újabb nagyberuházások, amelyek folyóink életét veszélyeztetik.
9. A természetvédelmi oltalom alatt álló védett állami területek, az átalakított, és csak természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésbe kerüljenek. Az erdők felügyelete kerüljön a gazdasági jellegű tárcáktól a környezetvédelmi tárcához. Az időszak végére teljes egészében valósuljon meg az új Vásárhelyi-terv.
10. A vidékfejlesztési, agrár-környezetvédelmi és erdőtelepítési támogatások minden évben emelkedjenek.
11. Készüljön átfogó vizsgálat 2007. május 30-ig a lakosság biztonságát veszélyeztető tényezőkről és az ezzel kapcsolatos teendőkről.
12. Minden évben az előző évhez képest a 2005. évi összeg következő mértékével növekedjenek a források: az oktatásban 20 százalékkal, az egészségügyben 15 százalékkal, tudományos kutatásnál 30 százalékkal.
Rövidített, szerkesztett változat
