Kókának mindegy, kié lesz a gázüzletág

Számomra közömbös, ki a magyar gázüzletág tulajdonosa – így reagált Kóka János arra az újságírói kérdésre, hogy miként értékeli a Gazprom magyarországi tulajdonszerzési terveit. A gazdasági miniszter tegnap hét kollégájával találkozott, a tárgyalások fókuszában az ellátásbiztonság állt.

Készek együttműködni az energiaforrások és a szállítási útvonalak bővítése érdekében azok az energiaminiszterek, akik Kóka János meghívására tárgyaltak egymással tegnap Budapesten. Az amerikai, cseh, horvát, magyar, lengyel, osztrák, román és szlovák politikusok szerint az előttünk álló kíhívások közösek: alternatív energiahordozókat kell találnunk, növelnünk kell az ellátás biztonságát és az országok közötti szolidaritást. Lengyelország képviselője elmondta, utóbbi érdekében európai energiabiztonsági szerződést kellene kötni, hogy krízishelyzetben legyen mihez igazodni. A delegáció tagjai a régió számára fontos lépésként értékelték, hogy előző, január 27-én tartott találkozójuk megállapításai bekerültek az úgynevezett Zöld Könyvbe, amely a készülő uniós energiapolitika első dokumentuma.
Az elhangzottak alapján a résztvevőket erősen foglalkoztatja, hogy miként tudnák szavatolni a beszerzési útvonalak és a beszerzési források bővítését. Ez a januári orosz–ukrán gázválság nyomán kialakult krízishelyzet óta kimondva vagy kimondatlanul azt jelenti: hogyan tud lazítani Európa az Oroszországtól való gázfüggésén. Ennek fényében némiképp meglepőnek tűnik az a válasz, amelyet Kóka János adott egy azt firtató újságírói kérdésre, hogy mit szól a Gazprom magyarországi cégfelvásárlási terveihez. Mint ismeretes, az orosz sajtó már kész tényként kezeli, hogy a Mol gázüzletága, melyet a német E. ON Ruhrgas vásárolt meg, egy részvénycsere után végül az orosz óriáscég portfoliójában landol. A hírek szerint egy szibériai gázmező egynegyedéért cserébe a németek a földgázellátóról és a földgáztárolóról mondanának le, de szóba jöhet maga az E. ON Hungária is – a három területi áramszolgáltatójával és két gázszolgáltatójával egyetemben.
Egy ilyen lépés többek szerint azt jelentené, hogy a függés lazítása helyett még szorosabbá teszszük az orosz kapcsolatot, a gazdasági miniszter szerint azonban az állam nem szólhat bele két magáncég üzleteibe. Kóka János elmondta, hogy gazdasági miniszterként számára közömbös, ki a gázüzletág tulajdonosa, hiszen a megfelelő hivatalok bármelyik cég számára megfelelő feltételeket szabhatnak. Egy ilyen részvénycserére ugyanis a Gazdasági Versenyhivatalnak és a Magyar Energia Hivatalnak is rá kell bólintania.
Konkrétumok híján a két hivatal egyelőre nem nyilatkozik az ügyben. Információink szerint ugyanakkor kevés az esély rá, hogy határozottan lépnének fel, hiszen formai szempontok alapján aligha lehet fogást találni a Gazprom tervén. Olyan hivatal meg nincs, amelyik arra hivatkozva vétózhatna meg egy ilyen ügyletet, hogy az orosz cégek üzleti lépései sohasem választhatóak el Oroszország külpolitikájától – márpedig a tervben ez jelenti a legnagyobb kockázatot.