Leletmentő magyarok a nílusi gátnál

Dongolánál jár a magyar Abu Ramla-expedíció négy tagja Szudánban. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a felfedezők várhatóan néhány napon belül elérhetnek a Nílus negyedik vízeséséhez, ahol egy gátépítés miatt nemzetközi régészeti leletmentő csoport dolgozik.

Újabb felfedezőútra indult a magyar Abu Ramla-expedíció. A csoport tagjai ezúttal Kairóból az észak-szudáni Nílus-völgybe, az ókori Núbiába készülnek – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Gianone Péter, a vállalkozás sajtófőnöke. Az út aktualitását az adja, hogy a szudáni kulturális örökség- és turizmusügyi minisztérium nemzetközi felhívást tett közzé a Nílus negyedik zuhatagánál épülő gát miatt veszélyeztetett terület régészeti örökségének megmentésére. A helyszínen tevékenykedő nemzetközi leletmentő akcióban magyar régészek is dolgoznak.
Az új duzzasztó, a Merowe Dam Project méreteiben csak a híres asszuáni gáthoz hasonlítható: annak építésekor az egykori Nílus-völgy területén egy új tó született, elnyelve Alsó-Núbiát, számtalan falujával, romvárosával és pótolhatatlan régészeti lelőhelyével. A negyedik zuhatagnál folyó munkálatok miatt Núbia újabb területe kerül víz alá pár éven belül, így a szakemberek szinte az utolsó pillanatban foghatnak hozzá az emberiség egyik legkorábbi lakóhelyének feltárásához.
A március 11-én útra kelt csapat – Gebauer Szabolcs újságíró, Kálazy András független pénzügyi konzulens, Kersánszky Tamás szociálpolitikus és Xantus Áron operatőr – a háromhetesre tervezett úton csaknem ezerötszáz kilométert tesz meg a núbiai sivatagban. Az expedíció tagjai Wadi Halfa és Kerma érintése után jelenleg Dongolában vannak. Innen mennek tovább Karima érintésével a negyedik vízeséshez, ahová várhatóan néhány napon belül jutnak el.
Núbia már a történelem előtti időkben is része volt annak az ökológiai folyosónak, amely a Földközi-tengert kötötte össze Belső-Afrikával. Már jóval a mai Nílus-meder megszületése előtt éltek és vadásztak itt emberek. Az egyiptológusok sokáig úgy vélték, hogy a „hitvány Núbia” (ahogy az ókori források emlegetik) az I. dinasztia korától az Egyiptomi Birodalom függőségében állt, történelme pedig alig több annál, hogy Egyiptom miként aknázta ki vagy hanyagolta el. A núbiai arany, tömjén, elefántcsont, kerámia, vas és más árucikkek alapvető fontosságúak voltak a birodalom gazdasági életében. A földrajzi fekvés csakugyan mindvégig összekapcsolta a két térséget, de a leletek tanúsága szerint a Nílus felső folyásánál önálló és erős királyságok jöttek létre. Núbia gazdag régészeti lelőhelyekben: az egyetlen folyóját szegélyező két keskeny, hordaléktalajjal fedett sáv ötezer év féltucatnyi kultúrájának emlékeit tömöríti, a paleolitikumtól a helyi kultúrákkal fűszerezett egyiptomin át a kora keresztényig.
Az Abu Ramla-expedíció célja az, hogy bemutassa Alsó- és Felső-Núbia régészeti emlékeit, amelyek a térség földrajzi elhelyezkedése és politikai elszigeteltsége miatt máig nehezen megközelíthetők. Az útról dokumentumfilm készül, amelyet előreláthatólag szeptemberben láthat majd a közönség.