A felmérés regisztrálja, hogy az 1997-es szintre esett vissza a felnőtt lakosság magyar oktatással kapcsolatos elégedettségi szintje. Az OKI megbízásából készített, kétévente elvégzett felmérés szerint 1997-ben a megkérdezettek egy száz fokú skálán még 57 pontra értékelték a magyar állami oktatást. Az Orbán-kormány idején az elégedettségi szint folyamatosan emelkedett: 1999-ben 60, 2002-ben pedig már 64 ponttal jutalmazta a lakosság a területet.
*
Magyar Bálint regnálása alatt azonban ez a szám ismét visszaesett az 1997-es szintre. Míg a 2002-es kormányváltáskor a megkérdezettek 41 százaléka mondta azt, hogy javult az oktatás színvonala, addig 2005-ben ez a szám 27 százalékra apadt. Ezzel szemben sokkal többen vannak azok, akik szerint nemhogy stagnált, de jelentősen romlott a színvonal: négy évvel ezelőtt csak az emberek 20 százaléka gondolkozott így, tavaly azonban már 27 százalékuk. Az adatokból kiderül az is, hogy nem egy bizonyos szférában – például az óvodai nevelésben – tapasztalható színvonalcsökkenés: a lakosság szerint az oktatás valamennyi területén romlott a nívó. Az óvodai nevelés 2005-ös megítélése három, az általános iskolai oktatás négy, a középiskolai nevelés öt, a felsőoktatás színvonalának értékelése pedig két százalékponttal romlott a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Érdekes az is, hogy a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest csökkent azoknak a száma, akik szerint az ember csak akkor boldogulhat az életben, ha iskolázott, és többen vannak azok, akik szerint a érvényesüléshez nincs szükség magas iskolai végzettségre.
Az oktatás színvonalának megítélése (százalékban):
| 1997 | 1999 | 2002 | 2005 | |
| javult | 26 | 31 | 41 | 27 |
| nem változott | 31 | 38 | 31 | 40 |
| romlott | 32 | 22 | 20 | 27 |
| nem tudja | 11 | 9 | 8 | 6 |
