Immár három éve, hogy az Egyesült Államok hadigépezete egy rendkívül újszerű és forradalmi műveletbe kezdett Irak ellen, mely alig két hónap alatt elsöpörte az uralkodó rendszert. Bár a valótlannak bizonyult indokok alapján megindított villámháború katonailag sikeres volt, mára a közvélemény, de a szakértők és a bennfentesek nagy része is egyetért abban, hogy Washingtonnak nem volt jó és részletes terve a háború utáni időkre. A kezdeti rövid, nyugalmas időszak után az ország egyre gyorsuló ütemben süllyedt el az erőszak ingoványában, mely többször anynyi áldozatot követelt, mint amenynyit maga az invázió. A kezdeményező fél mára 2300 katonát vesztett, míg a konfliktus becslések szerint több tízezer – javarészt civil – embert ragadott el az iraki nép soraiból.
Hogy az ország ügyei nem a megszállók reményei szerint alakulnak, arra a nyugati demokratikus módra újjászervezett iraki belpolitika meddő vitái mellett a különböző vallási és csoportok közt egyre mélyülő konfliktusok is rávilágítanak. A többségi síiták és a Huszein-rezsim alatt kedvezményezett szunniták szembenállása a legutóbb akkor éleződött ki, amikor robbantásos merényletet követtek el a síiták egyik legfontosabb, szamarrai kegyhelye ellen. Bár az új rendszer politikusai és az amerikaiak is elismerik, hogy az országban polgárháború törhet ki, az ország megszállás utáni első – azóta távozott – ideiglenes miniszterelnöke szerint „már javában dúl a polgárháború”. Ijád Allávi a brit BBC televíziónak adott, az MTI által idézett nyilatkozatában egy egyszerű kérdést tett fel állítása alátámasztására: „Napi átlagban 50-60 ember hal meg Irakban fegyveres erőszakcselekmények következtében. Mi ez, ha nem polgárháború?”
Az Irakban uralkodó állapotok miatt alig veszít lendületéből a 2003-ban feléledt globális háborúellenes érzület, mely az évforduló kapcsán demonstrációk során jutott kifejezésre világszerte.
Bár az Egyesült Államok nagyobb városaiban alig néhány százan vettek részt a megmozdulásokon, az amerikai állampolgárok több mint kétharmada szerint az elnök rosszul kezeli az iraki helyzetet. George W. Bush szombati beszédében azt hangoztatta, hogy „jól döntött” három évvel ezelőtt. Európa és Ázsia több országában, valamint Ausztráliában a nap folyamán több tízezren tüntettek a háború ellen. Londonban és Rómában több tízezres tömeg vonult utcára, Sydneyben mintegy 500-an, Tokióban 2000-en tüntettek.
Monumentális erdélyi könyv jelent meg














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!