Négy választás Magyarországon

1990
Diczig István rendőr vezérőrnagy az úgynevezett Duna-gate-ügyben összeállított jelentésében többek között leszögezte: „Nem történtek meg azok a legszükségesebb átmeneti lépések, amelyek a megváltozott körülmények között a törvényes titkosszolgálati munkához nélkülözhetetlenek lettek volna. Megalapozza a felelősséget, hogy a legálisan működő politikai pártokhoz, szervezetekhez kapcsolódó személyek tevékenységéről titkos, operatív eszközökkel történő adatgyűjtéseknek ilyen módon már a belső normatívák alapján sem volt jogi alapjuk.” Kiderült ugyanis, hogy a Magyar Köztársaság 1998. október 23-i kikiáltása után is dolgozott a politikai rendőrség. Diczig megállapította, a „végrehajtó szolgálat” állományát felelősség nem terheli.

1994
A kormány a következő nyilatkozatot adta ki: „1944-ben sötétség borult Magyarországra. A Magyar Köztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy megemlékezzék nemzeti tragédiánk e sötét napjairól, történelmünk e mélypontjáról, és a kegyelet főhajtásával tisztelegjen a sok ártatlan áldozat emléke előtt.” · A Fidesz bejelentette: indokoltnak látják az ajánlószelvények kiiktatását a választási rendszerből. A szelvényeken ugyanis valamennyi személyes adatot fel kell tüntetni, azokkal egy választópolgár csak egy pártot támogathat, ami tulajdonképpen olyan, mintha nyílt szavazás történne. · A katolikus püspöki kar kifejtette: a pártpolitikától való távolságtartásuk nem azt jelenti, hogy egy pap ne fejezhetné ki politikai véleményét.

1998
Göncz Árpád köztársasági elnök a washingtoni Capitoliumban részt vett a Szent Korona visszaadásának huszadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, délután pedig Atlantában átadta a magyar államiság szimbólumának másolatát, a Szent Koronát Jimmy Carter exelnöknek. A másolatot az atlantai Carter-emlékmúzeumban helyezik el. · Kuncze Gábor a koalíciós esélyekről így nyilatkozott egy fórumon: „Ha összeadom a pártok győzelmi várakozásait, 200 százalékos voksolás jön ki, várjuk meg a választási eredményeket.” „Miként juthatott arra a következtetésre Horn Gyula, hogy ami itt van, az nem közbiztonság? – kérdezték Kunczétől ugyanezen a fórumon. Az SZDSZ-es politikus így felelt: „Aznap nem beszéltem a miniszterelnökkel.”

2002
A Tocsik-per kilenc vádlottja közül hetet ítélt el első fokon a Fővárosi Bíróság; Boldvai László MSZP-s képviselőt és Budai Györgyöt, az SZDSZ közeli üzletembert felmentette. Tocsik Mártát négy évi börtönre és 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélték, Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt jogtanácsosa három év hat hónap börtönbüntetést kapott, és emellett négy évre eltiltották a közügyektől. Szokai Imrét négy év hat hónap börtönre ítélték. Lascsik Attila egy év fogházbüntetést kapott, Bessenyei Zoltán és Spanyol József büntetése egy év hat hónap – mindhárom esetben két év próbaidőre felfüggesztve. Vitos Zoltánt pénzbüntetésre ítélték, a már említett Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt a bíróság felmentette a zsarolás vádja alól.